Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM - A vár - Bazilika

Esztergom. 41 a rómaiak és a törökök idejében már fürdésre használtattak, a mit a vízivárosi részen felszínre került római feliratos kövek és fürdőépítkezési maradványok, a török korból pedig egykorú feljegyzések tanúsítanak. A források mindannyian az úgynevezett szenttamási hegy, illetve az azzal összefüggő várhegy aljából törnek elő 22 C° meleg vízzel. Érdekes, hogy télen a források vizei egy-két fokkal melegebbek, mint az évnek más szakaiban. — A hévvizek Esztergomra nézve valóságos áldás. Ivásra, kellően lehűtve, általában használják és fürdésre nemkülönben. — Esztergomnak négy hévvíz-fürdője van. Az egyik a Ferencz Józsefútról közelíthető meg. Ez az úgynevezett ,,Malom "-fürdő. Ettől nem messze, a ,,Fürdő "-vendéglő udvarán egy másik fürdőház emelkedik. Ebben kád-, tükörés gőzfürdő van. — A Kis-Duna partján százados platán-fák árnya alatt az Esztergomi Takarékpénztár hévvizű tükör-fürdői és modern uszodája a legkeresettebb, végül a várhegyen levő vízvezeték aljában, a herczegprímási vasgyárnál van a negyedik fürdő, melynek vize a többiek vizénél erősebb és hatékonyabb vastartalmával válik k . — Felemlítjük még, hogy az Esztergom fellendülése érdekében lelkesen tevékenykedő és áldozatkész Esztergomi Takarékpénztár a ,,Fíirdő''szálló körül fekvő telkeket már összevásárolta és azokon nagy terjedelmű modern fürdőt, vízgyógyintézetet, penziót, stb. tervez, hogy ekként a gyógyvizet még hozzáférhetőbbé tegye s e mellett a város idegen-forgalmát növel e. Esztergomnak sok nevezetessége van. Ösi vára már a rómaiak idejében erősség volt és az maradt mindaddig, a míg a modern hadviselés a hozzá hasonló várakat fölöslegessé nem tette. — Nevezetes az ősi vár, mely a város közepén kúpalakúan emelkedik ki és a messze környéken uralkodik, nemcsak régi eredete miatt, hanem azért is, mert a hagyomány szerint ott született Szent István, ott vette fel a keresztséget és ott ragyogott fel hazánkban először a kereszt. Ha e szerint az ősi várra vallásos ihlettel és hazafias lelkesedéssel tekintünk, tiszteletünk tárgya marad az még számos oknál fogva is. — Esztergom vára a IV. Béla alatt betört tatárok támadásának sikerrel állott ellent Simon várkapitány idejében, később pedig előkelő hely jutott neki az ozmánokkal vívott harczokban, majd a Rákóczi-szabadságharcz idejében. Ki tudná megmondani, hányszor pusztult el, hányszor épült újra, hiszen annyi ellenség környékezte, ostromolta, rombolta és építette újra és annyiszor kellett kiállania azok ostromát is, a kik Istenért, Hazáért és Királyért, vagy a kurucz időkben a Szabadságért jelszavakkal indúltak a belefészkelődött ellenség ki verésére. Nevezetes részei ma az esztergomi várnak a Duna felől az idő vasfogával daczoló falai, délkeleti, déli és délnyugati bástyái, fensíkjánaz ország első r. kath. főtemploma : a Bazilika, és déli bástyája alatt a Szent István-kápolna, melyről a hagyomány azt mondja, hogy az alatta levő kazamatákban született az első magyar király. — Kegyeletes érzés fog el a bold. Simor János herczegprímás által nagy költséggel kápolnává alakíttatott és restauráltatott kazamátában, emlékezve régiekről, régi dicsőségről. . . A régi vár bástyafalai még eléggé épek. Érdekes ezeket a falakat szemlélni. A milyen kőzet az építésre valaha felhasználható volt, az ezekben a falakban feltalálható, nem is említve a különféle nagyságú és színű téglákat, a melyek arról tanúskodnak, hogy a sokszor megrongált, vagy lerombolt vár erősítéséhez és újjáépítéséhez szükségből a város házai is szolgáltattak építő-anyagot. A várhegy síkján áll a hatalmas Bazilika. Történelmi tény, hogy az esztergomi várhegyen az első székesegyházat Szent István emeltette Magyarország Nagyasszonya tiszteletének ajánlván és szentelvén azt. — Szent István első temploma az 1100-as évek utolsó tizedében leégett, de Jób érsek csakhamar felépíttette. Erről a templom bejárója felett 1760 táján még meg volt a kőbe vésett emlék. A hányszor a vár ostrom alákerült, úgyszólván mindannyiszor áldozatul esett a temploma is. 1304-benVenczel cseh király rongáltatta meg, de a rongálásokat Telegdi Csanád érsek az 1300-as évek közepe táján helyrehozatta. Széchy Dénes bíbornok-érsek idejében a régi templom Hunyadi János országos gyűjtéséből fényesen restauráltatott. A munka sokáig tartott, úgy hogy a templom csak 1453-ban adatott át ismét rendeltetésének, hét megyés püspök jelenlétében lefolyt országos ünnepség keretében. — A templom azonban alig 90 év múlva a várral együtt török kézre került és ekkor vandal módon elpusztították. Ettől kezdve nem volt az esztergomi várban kétszáz esztendőnél tovább semmiféle templom. — Mária Terézia A vár. Bazilika.