Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE NÉPE - Lakodalom
Esztergom vármegye Tnépe. 81 s néhol betlehemet is hordanak és pásztoroknak öltözve, játékot is adnak elő. A bajnai, táti betlehemesek szőr-gúnyába öltöznek és messze falukba is elviszik a betlehemet. A jászollal nemcsak este járnak, hanem másnap, harmadnap is, sőt egyes csoportok egész újévig hordozzák a betlehemet. Karácsony reggelén mennek üdvözölni a gazdát a pásztorok is, mustárvessző-csomót visznek magukkal, s a csikóstól, ökröstől a gazda, a kanásztól, tehenestől az asszony húz, sok bimbósat, hogy bő, legyen a szaporodás. Jót rá is húznak a pásztor szürire a vesszővel, mire az ,,ugrákol", hogy friss legyen a marha. Karácsonykor hordják a sváboknál a szamarat is, a stutzesl-1, a melyet többféleképen csinálnak meg. Leányváron egy méter, másfélméter hosszú dorong a törzse ; lepedővel becsavargatják, s papirosból takaros szamárfejet készítenek neki. Ekkor két-három legény meg egy asszony összeszövetkeznek és elindulnak házról-házra. A gyereknépet már hetek óta intik a szülők, hogy jól viseljék magukat, mert külömben a szamár megökleli őket s most, a hogy beállítanak vele, van nagy riadás, kaczagás ; a legények ugráltatják a szamarat, néhol épen ráül valamelyik s úgy tánczol vele ; azután karácsonyi énekeket énekelnek s végül a jó asszony aranyos diót ád a gyerekeknek, vagy piros almát, a melybe puszpáng ágacska van szúrva s ezen pántlika. A házigazda ajándékot ád nekik érte s ebből 30—40 forint is összegyűl egyszer-máskor. Ezen azután lakomát csapnak a legények a korcsmában, vagy valamelyik háznál. így jár a krisztkindli. Esztergom város népének karácsonyi szokásai között legnevezetesebb és legértékesebb a karácsonyi misztérium, a melyet betlehemmel járva mondanak. Egy kis társaság szövetkezik össze, a melyben van nagy angyal, kis angyal fehér ingben, bő gatyában, koronaszerű papirsüveggel ; van öreg pásztor, és kis pásztor kifordított bundában, báránybőr-süveggel ; az öreg pásztor kampós bottal, tarisznyával, a kis pásztor meg perselylyel jár. Hatalmas, léczből, papírból csinált betlehemet hordanak, a melyet a két angyal hord a nyakában általvetőn. A széles elejű nagy betlehemnek két tornya van, középütt az istálló, a melyben van egy szamár, két tehén, két bárány, Szűz Mária, Szent József, egy kis baba, két angyal, jászol, csengetyű, stb. A két torony alján egy-egy nyitható ajtó van, melyen át az istálló előtt tánczoltatott bábok megjelennek és eltűnnek. A bábok ezek : két fekete juhász, két fehér juhász, angyal, ördög és asszony. A betlehemnek épen ezek a ritkaságai, a tánczoltatott bábok. A betlehem játékok eredete a keresztes háborúk korába nyúlik vissza s nálunk is régi, középkori eredetű. Az ősi forrná,ja bábjátékos, de később a papság a bábok használatát eltiltotta. Ma már valóságos unikum az esztergomi bábjátékos betlehem. A lakodalom még az egész vármegyében nagy teketóriával folyik. A fiatalok összeboronálásában, mint az egész világon, itt is része van a szerelem mellett, az érdeknek, a személyes megtetszés mellett, idegenek közreműködésének is. Ez utóbbi jó szokást Esztergomban ,,gyentölés"-nek mondják. ,,Gyentölök neked egy lyányt, te Jósep." De bizony a szerelem s a gyentölés adatai után a mai legények a telekkönyvbe is belenéznek, mielőtt az anj^akönyvvezetőhöz, paphoz mennének. Ha már a fiatalok maguk között s a legény a maga szüleivel rendbe van, elmegy a fiú anyja, vagy ha az „nem arra való", a keresztanyja, ángya, vagy más rokona rusnyogóba, háztűznézni, s azután megkéri a lányt a fiú számára. Ha odaadják, megegyeznek a szülők, apróra meghánynak-vetnek mindent, s az anyagi gondok olyan fontosak, hogy nem egyszer valami semmiségért válik szét a fiatal pár. Akkor azután az anyakönyvvezető előtt jelentkeznek s kitétetik magukat. Az alatt a templomban háromszor kihirdetik őket s a lakodalomra nagy előkészületeket tesznek. Az összes rokonokat meghívják, de általában igyekeznek minél szűkebbre vonni a meghívandók körét. Lakodalom előtt a két „rőfény" háromszor hívogat ; a kiket meghívnak, azok „hívattá" vannak. Az anyakönyvvezetőhöz rendesen délelőtt mennek, kevés kísérettel, legtöbbször csak a tanúkkal s a vőfélyekkel. A hivatalból s utána a templomból különkülön mennek haza a szülei házakhoz, úgy a mint jöttek, s egyszerűen ebédelnek meg. Akkor kezdődik azután az igazi lakodalom. A vőlegény vőfélyei mennek kikérni a menyasszonyt, de nem adják oda nekik. Egy óra múlva mennek másodszor, kezükben egy üveg bor, az üvegen kerek fonott kalács, a „kúcsos." Ekkor is hiába jártak. Harmadszor már jön az egész násznép a menyasszonyért. Bekötik előttük a kaput, de a vőfélyek kitörik s bemennek nagy hetykén : , ;DíLakodalom.
