Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM - Fekvése - Szigetek - Hévvizek

ESZTERGOM. Fekvése. Szigetek. Hévvizek. sztergom szabad királyi rendezett tanácsú város, egyedüli városa a várB J megyének. 1 J Régente megerősített hely lévén, az ősi vára körül körbe futó —szűk utczák azt bizonyítják, hogy hadviselés tekintetében minden védelmi feltételt biztosítania kellett. — A modernebb városrészekben már eléggé szabályozott, széles utczák vannak. Kedves benyomást tesz a szemlélőre az, hogy a szélesebb utczákat két oldalról viruló gömbakáczok, vagy juharfák szegélyezik. A város általában csöndes kisváros jellegét viseli magán. Jelentékeny számú magas építményei mellett szerényen húzódnak meg a kisebb, csinosan épült családi házak ; soknak ablakában ott díszlik a muskátli, egyiknekmásiknak homlokzatát, tetejét befutja a repkény. Már a rómaiak korában nagyméretű város feküdt a mostaninak helyén. Az erre vonatkozó történelmi kutatások eredményét más fejezetben tárgyaljuk. Ámde az őskornak közvetetlen kapcsolata van a jelennel annyiban, hogy Esztergom város területén máig sokszor kerülnek felszínre alapépítmények, tűzhelyek és római temetők. Ezeknek a köveit, maradványait a városban alakult Történelmi és Régészeti Társulat gyűjti össze s helyezi el múzeumában. Esztergom kellemes város. — A fejedelmi folyam két ágra szakadva, félkörben hömpölyög el mellette s a felette folytonosan tartó légáramlat állandóan frissíti a hegykatlanban épült város levegőjét. A várost, szintén félkörben, erdőkoszorúzta hegyek veszik körül. Gyönyörűbbnél-gyönyörűbb kilátások nyílnak a kanyargó Dunára, a dunamenti, aranykalászszal ékes völgyekre, vagy a szőőkkel mindenfelé beültetett és hófehér házikókkal beépített domboldalakral — A hegyekben hűs források üdítik fel a túristát, míg a városhoz közel eső Czigány-kút, Szent János-kút forrásai és árnyas fái szinte csalogatják a kirándulókat. Van Esztergomnak több, megbecsülhetetlen természeti kincse is. — Ilyen a közvetetlen alatta elterülő, úgynevezett vízivárosi- és ennek folytatásában a primás-sziget, melyek pár évtizeddel ezelőtt külön-külön szigetet alkottak, azonban a régi Víziváros község mesterséges gáttal összeköttette őket. A két sziget különben is igen közel volt egymáshoz, annyira, hogy két, egymás hosszába állított tutajjal elérhető volt. — Érdekes, hogy az összekötő gáthoz az anyagot egy hajószerencsétlenség nyújtotta. — A szigetek mellett léket kapott egy nagy terjedelmű czement-szállító hajó és a czement zsákostól megkövesedett. Amikor azután apadás állott be, a kővé vált anyagot a gátépítés erősítésére használták fel. A szigeten két kilométernyi hosszban terebélyes gesztenyefákkal szegélyezett árnyas sétaút húzódik végig. A séta-útat az Esztergomi Szépítő-Társulat gondozza. A sziget a Kis-Dunán átvezető három hídon át pár másodpercz alatt megközelíthető. — Tavasztól nyárközépig hangos a fülemüle-daltól és egyébként az éneklő madarak kedves gyülekező-helye. Másik természeti kincse Esztergomnak a hévvizek, vagy hőforrások. A hőforrások vasas-kénes-magneziumos összetételűek és orvosilag elismert gyógy hatásúak. — Gyógyhatásúk különösen sápkór, vérszegénység, kezdődő gyomorbaj és női bajoknál feltűnő, nem is említve az idegbajokat, a melyeknek egyes eseteinél jelentékeny javulást, vagy teljes gyógyulást eredményeznek. — A hévvíz-források