Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Kőrész Kelemen - Kőrösy László - Krajner Imre - Kratochvila Mihály - Kremnicska Tamás - Kudlik János - Kunszt József - Kultsár István - Küküllői János
146 Irodalom, tudomány és művészet. Kőrész Kelemen. Kőrösy László, Krajner Imre Kratochvila Mihály. Kremnicska Tamás, Kudlik János Kunszt Józse Kultsár István. Küküllői János. mölcstermelő, nagy hírnévnek örvendett nemcsak a hazában, hanem egész Európában, sőt azon túl is. Gyümölcsgyűjteményeivel és csemetéivel arany-és ezüstérmeket, díszokleveleket nyert különféle kiállításokon. Müvei : Kalauz a gyümölcsfaültetés, nyesés és a bátorkeszi faiskolában található, s csemetékben, vagy oltóvesszőkben megrendelhető gyümölcsfajok közül. 1861. — A bátorkeszi gyümölcsés szőlőfatelepek név- és árjegyzéke. 1869. — A bátorkeszi gyümölcs- és szőlőiskola leíró névsora. 1875. — Számos czikke jelent meg különféle gazdasági és kertészeti szaklapokban. Kőrész Kelemen, hitszónok, szül. 1821-ben. A Sz. Ferencz-rendbe lépvén, több helyen működött mint tanár, könyvtáros és hitszónok ; ez utóbbi minőségben éveket töltött Esztergomban, a hol meghalt 1891-ben. Sok egyházi és nyelvészeti könyvet írt. Nyelvészeti értekezései a Magyar Nyelvőrben, Közoktatásban jelentek meg. Szorgalmas munkatársa volt a Magyar Egyházi Szónok, Szabad Egyház, Egyházi Lapok, Havi Szemle, stb. lapoknak. Kőrösy László dr., főreálisk. tanár, szül. Esztergomban, 1856-ban. Elemi és középiskoláit szülővárosában elvégezvén, egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, a hol tanári vizsgálatot tett s bölcseleti doktorrá is avatták. 1880-ban herczeg Odescalchi Gyula családjánál házitanár lett, 1882—1892-ig az esztergomi, 1892-től a budapesti V. ker. állami főreáliskola tanára. Müvei : Rumy Károly György élete. Irodalomtörténeti tanulmány. 1880. — Rajzok és elbeszélések. 1882. — Vallásos költészetünk. Irodalomtörténeti tanulmány. 1884. — Berzsenyi Dániel életrajza. Egyetemi díjjal jutalmazott mü. 1884. — Esztergom. Történeti emlékkönyv. 1887. — A kirepült galamb. Regény. 1887. — Katholikus költők. Irodalomtörténeti anthologia. 1889. — A szerelem örvényei. Regény. 1889. — Elkésett apostol. Regény. 1890. — Kortörténeti könyvtár. (Kortársaink. Korrajzok. Budapest. 1894—-1896. arczképekkel.) — Egyptom művészete. 1898. — Magyar tanárok Egyptomban. 1899. — Ezenkívül számos irodalomtörténeti s aesthetikai czikket írt fővárosi és vidéki lapokba és folyóiratokba. — Alapította s 1892-ig szerkesztette az „Esztergom és Vidéke" cz. lapot; 1881—1888-ig a „Mulattató Zsebkönyvtár" cz. szépirodalmi vállalatot, a melyből ötven füzet jelent meg. — Szerkesztett még több emléklapot, naptárt, emlékfüzetet. Krajner Imre, jogtanácsos, a M. Tud. Akadémia lev.-tagja, szül. Esztergomban, 1791-ben. 1815-ben gróf Festetich György titkára, 1827-től gróf Festetich László jószágainak gazdasági elnöke és jogtanácsosa volt Keszthelyen. Meghalt 1875-ben Alsófakoson, (Zala vármegye.) Munkái : Episkepsis juridica assertorum in ephemeridibus Hesperus dictis circa oppositionem, repulsionem, reoccupationem contentorum. 1816. — A magyar nemes jószág természete Verbőczy koráig, tekintettel a külföldi jogokra. 1843. — Die ursprüngliche Staatsverfassung Ungarns. . . . 1872. — A Tudományos Gyűjteményben jelent meg : A feudum előljáró zsengéje. 1835. — Kézírati munkája : A hűbér nyomai a magyaroknál. Kratochvila Mihály, theol. doktor, szül. 1753-ban. 1786-ban nagyölvedi plébános lett, a hol 31 évet töltött ; 1817-ben esztergomi kanonokká nevezték ki. Meghalt Esztergomban 1829-ben. Munkája : Summi momenti succincta Puncta, de fine hominis et mediis ad illum necessarium consequendis 1822. Kéziratban : Nagyölvedi igaz keresztényeknél szokott templomatyjának ájtatos mulatságára szolgáló eredeti jámbor énekek és történetek 1827. Kremnicska Tamás, kanonok, született 1794-ben. Rövid ideig tartó segédlelkészkedése után bajtai plébános lett, majd tanár, s lelkiigazgató a nagyszombati papnevelőben, 1833—52-ben aligazgató az esztergomi presbvteriumban. utóbb pozsonyi kanonok, a hol meghalt 1860-ban. Két latinnyelvű egyházi művet írt. Kudlik János, orsz. képviselő, plébános, született 1842-ben. 1872-ben az esztergomi tanító-képző intézet tanára s a következő évtől 1881-ig igazgató-tanára volt. Utóbb püspöki plébános lett. 1887-ben országgyűlési képviselőnek választották. Meghalt Püspökiben, 1900-ban. Müvei : Assisi szent Ferencz élete (Chavin de Maian után) 1865. — Bibliai régiségtan. 1871. — IX. Pius intelmei a katholikusokhoz. (Fordítás). — Magyarázat Kudlik János fatérképéhez 1879. — írt számos politikai vezérczikket; egyházi beszédeket, könyvismertetéseket és verseket. f. Kunszt József, született 1790-ben. 1830-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. 1845-ben érseki, két év múlva káptalani lielynök lett. 1850-ben a kassai püspökséget nyerte el, két év múlva pedig a kalocsai érsekségre helyezték át. Meghalt 1866-ban. Több egyházi műve jelent meg. Kultsár István, a magyar hírlapirodalom apja, Esztergomban is működött 1796—99-ben, mint gimnáziumi tanár. Bővebb életrajzát szülő vármegyéjénél, Komáromnál közöltük. Küküllői János, történetíró, családi néven Tót-Sólymosi János. A papi pályán előbb az aradi, majd az egri káptalan kanonokja és küküllői főesperes volt. Ebben az időben lett Nagy Lajos király titkos jegyzője. 1359-től Miklós esztergomi érsek helyettese és esztergomi kanonok. Megírta Nagy Lajos királ}'
