Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Munkabérek

102 Közgazdaság. Munkabérek talpfát, bányafát, kádárfát. A nagyobb birtokosok a fát (tűzifát) feldolgozva adják el, míg a kisebb birtokosok, sőt a dunabalparti erdőkben még a nagyobb erdőtulajdonosok is, tőháton értékesítik. A vármegye erdeinek mellékhasználatai közül megemlíthetők : a bányák, a legeltetés, a széna és az erdei gyümölcs eladása, a köztes mívelés, belladonna szedés bérbeadása, a vadászat, a makkoltatás, gubacsszedés, méhtenyésztés, helyenként a cserfakéreg eladása is. Egy időben az esztergomi érsekség szentkereszti, valamint a süllői erdejében sok szarvasgombát szedtek, ma azonban már nem. Az erdőkből kikerülő évi famennyiség elszállítása az erdőktől a Du áig tengelyen történik, a mi a népnek vidékenként a legtöbb keresetet biztosítja. A napi fuvarkeresete — 2 lovas szekérrel, — nyáron 5—6 koronára, télen 2—4 koronára is felmegy. A fa továbbszállítása kizárólag a Dunán történik, csak ritkán vasúton. A tűzifavágatás ideje alatt, mi évenként átlag 8—10 hetet vesz igénybe, — a napszám átlag 80—100 fillér szokott lenni, vagy szakmányban l

3 m (erdei) tűzifa előállításáért 90 fillért kapnak a munkások. A fa ára vidékenként különböző ; átlagban l

3 m. keményhasábfa ára az erdőn 6—8 korona ; lm. dorongfa 4—5 korona ; selejtesfa (tőke) 3—4 korona ; 1 kéve k, rőzse 20—24 fillér, 1 m

3 puhafa 4—5 korona szokott lenni. A rőzsét sok helyen, miután a nép fához nehezebben jut, részért is szokták vágni, rendesen 1/

3 a munkásoké, 2/

3 az erdőtulajdonosé. A fa feldolgozására csak 2 nagyobb fűrésztelep van : az egyik az esztergomi érsekségé, a másik Eggenhoffer Józsefé ; mindkét telepen gőzfűrész működik, melylyel fenyőfát, de részben a vármegye területén termelt keményfát is, deszkának, szőlőkarónak dolgozzák fel. Ugyancsak e két gőzfűrész-tulajdonosnak van nagyobb fakereskedése is. A megye területén 1 evő nagyobb erdők, melyek 1000 holdnál nagyobb terjedelműek, a következő községek határában terülnek el : Bajna, Baj ót, Csév, Dömös, Nyergesújfalu. Pilismarót, Piszke, Süttő, Bátorkeszi, Nagyölved ; a többi községek erdei jóval alatta állanak az 1000 holdnak. Esztergom vármegye a budapesti erdőgondnokság ügykörébe tartozik. A mióta mezőgazdaságainkban mindinkább kezdenek áttérni a terménygazdaságról a pénzgazdaságra, azóta a régi szokásos munkabérekben is nagy változás állott be. Esztergom vármegye párkányi járásában még nincs ok nagy panaszra a béremelkedések miatt, de annál nagyobb az esztergomiban. Elmondhatjuk, hogy az esztergomi járásban a napszámbérek aránylag a legmagasabbak a dunabalparti vármegyék napszámbérei között. Ennek persze különféle okai vannak, mégis a főoka az, hogy a mi népünk életföltételének tartja azt, hogy legalább pár évet városban töltsön, a mi természetesen nagyon megcsökkenti a munkaerőt ; nem kis ok az sem. hogy a dunajobbparti részen sok ipari, gyári vállalat van, a hol pénzben mégis csak magasabb béreket fizetnek, mint a mezőgazdaságnál, s a mi fő : folytonos munkát kap a munkás. A vármegye területén a legutóbbi statisztikai kimutatás szerint, a következő napszámbéreket fizették : Esztergom város Esztergomi járás Párkányi járás Munkabérek 1907—1908. évben férfi nő férfi nő férfi nő K f K f K f K f K f K f Tavaszszal 1 40 1 20 1 20 1 00 1 20 1 00 Nyáron 2 00 1 80 2 00 1 70 1 60 1 20 Oszszel . . 1 80 1 40 1 60 1 20 1 40 1 00 Télen 1 60 1 20 1 40 1 20 1 20 1 00 Az ellátással fogadott napszámosok kapnak : reggelire : kenyeret, szalonnát és pálinkát ; délre kenyeret, levest és főzeléket, vagy tésztát ; estére : kenyeret, főzeléket, vagy tésztát, olykor húsfélét.