Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE NÉPE - Babonák

86 Esztergom vármegye népe. Péntek szerencsétlen nap ; karácsony napján idegen jószágot a legtöbb helyen nem tűrnek a házban, így, ha sonkát füstölnek valakinek, azt is haza kell vinni a kéményből. (Dorog.) — Nagyszombaton a harangszóra rázzák a gyümölcsfákat, hogy sokat teremjenek. (Leányvár.) — Luczakor foghagymával keresztet csinálnak minden ajtóra, hogy a boszorkány be ne jöjjön. Karácsonykora juhoknak petrezselymes ostyát adnak sóval, hogy egészségesek legyenek ; s szinte karácsony estéjén a kútba ostyát, almát dobnak. (Farnad.) — Lopást rosta vetéssel, szitaforgatással lehet kideríteni. A szitaforgatás a következőkép történik : A szita kérgébe ollót szúrnak s ekkor a kifeszített kéz gyűrűs ujját az olló egyik gyűrűje alá helyezik s a szitát így magasra emelik, ezzel a szóval : „Szent Péter, Szent Pál, mondd meg nekem, ki lopta el?" (ezt vagy azt.) Ezután több nevet említ, a kikre a meglopott gyanakszik. A melyik névnél megmozdúl a szita, az a tolvaj. (Érsekkéty.) — Lucza éjjelétől karácsonyig minden éjtszaka ostorral pattogtatnak, hogy elijeszszéka boszorkányokat. Újholdkor nem jó semmit dolgozni. (Bárt.) — Régebben, még a hatvanas években,hitték, hogy lakodalomkor a menyasszonyt vagy a vőlegényt meg lehet „kötni", a mi azt jelentette, hogy az illető elájult és addig magához nem tért, míg a „bűbájos" fel nem oldotta. Ma már nem hisznek benne. (Ebed.) — Ha valahol férfi hal meg, a temetéskor kivezetik az utczára a lovakat, hogy meg ne dögöljenek. (Nagyölved.)— Karácsonykor ólmot öntenek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Azt is tartják, hogy, ha valaki megijed, a feje fölött tál vízbe ólmot kell önteni, az megmutatja, mitől ijedt meg, s nem lesz baja. (Bajna.) — A tejet megrontják. Kéményen jön le a tüzes ember, ki bőveltet mindenben. (Dág.) — Abban a hónapban, melyben a hold pénteken újul, trágyát nem hordanak, mert az nem használ a földnek. A karácsonyesti ételmorzsát félreteszik és azzal az egész esztendőben meg lehet gyógyítani a beteg marhát, ha megfüstölik vele. Karácsony éjtszakára szalmát kell bevinni a házba, ha avval újesztendőben megfüstölik a fákat, bő termés lesz. Ha vásárra készülő ember reggel először asszonynyal találkozik, rossz jel. A sorvadásos beteget ha czérnával megmérik, attól javúl. (Bajót.) — Ha a lakodalomkor esik az eső, a menyasszony soká fog szőni. (Béla.) — Süttőn már a szellemidézést is ismerik, asztaltánczoltatással. Lucza napján nem szabad varrni, mert nem tojnak a tyúkok. Ha Lucza napján férfi lép a házba elsőnek, a vemhes tehén bika-borjút ellik. Borbála-napkor nem adnak semmit kölcsön, mert elviszi a kölcsönkérő a szerencsét. Borbála-napkor nem szívesen fogadják a látogatót sem, mert az is a szerencsét viszi el ; ha már jön látogató és az megfogja vagy megérinti a kályhát, bizonyosan szerencsétlenség éri a házat. Tavaszszal tyúk-ültetés előtt senkinek sem adnak tyúk alá tojást sem kölcsön, sem pénzért, mert a kölcsön adó tojásai nem kelnek ki. Az aprójószágot senkinek sem mutatják meg, mert megigézi, megveri a szemével és megdöglik. Éjféli mise alatt az istállókat, ólakat lakattal zárják el, mert ha a haragos olyankor egy marék eleséget elvisz a marha elől, elviszi az étvágyát és leromlik az állat. Nagypénteken, hajnalban, megúsztatják a lovakat, hogy tüzesvérüek legyenek. Disznó-öléskor addig nem eszik az ölő, míg a húst le nem sózta, sós kezét pedig tűzbe söpri, hogy a hús meg ne romoljon. Kenyér-sütéskor az áldott állapotban levő asszony a lepényt a hasán levő köténybe törüli, hogy megszületendő magzatának feje tiszta legyen. Új holdkor nem vetnek , mert az újholddal nő az üszög. (Bény.) — Több helyen van még pénzkereső babona. Nem is csuda, Esztergom vármegyének szinte minden talpalatnyi helye őriz régi emlékeket s nem egyszer találtak értékes aranyleletet is. így Libádon sokat keresik a fehér barátok pénzét. Erről azt beszélik, hogy a Borzvölgybe ásták el a barátok a pénzüket egy csipkebokor alatt. A szolgát, a ki lehozta a pénzt, megvakították, hogy többet oda ne találjon ; a csipkebokor pedig elpusztult azóta, így azután csak a következő módon lehet megtalálni a kincset: Menj fel a hegytetőre, vigyél magaddal fehér lepedőt és szentelt vizet s nézz a templom ajtajára. Ha felhangzik az első passió, vigyázz, mert akkor feljön egy napbéka. Annak a helyére öntsd a vizet, a pénz felveti magát. (Libád.) A vármegye területén elég sok monda él. Néhányat feljegyzünk közülök. Az esztergomi határban levő Szamárhegyről azt beszélik, hogy nevét a török korban kapta. Mikor a törökök félholdja hanj^atlóban volt, az esztergomi bég is megérezte bukását és biztosítani aka,rta kincseit. Egy óriási szamarat faragtatott s azt felállíttatta a szemközti hegyen. A kíváncsi nép között azt a hírt terjesztették el, hogy az a törökök szent állata. Mikor azután a törökök várát elfoglalták, a bég azt kérte, hadd vihesse magával a kőszamarat. El is vitte s benne a sok kincset. Van ennél primitívebb magyarázat is a hegy nevéről ; a mit így mondott el egy esztergomi asszony : ,,Az apám tudta, hogy is történt, úgy vót a, hogy vót egy király itt valaha, annak a fia elment vadászni, de leesett a hegyről, meghalt. A király elment keresni a fiát, hiába keresték, nem lelték meg sehol. Akkor felkiáltott sírva a király : „Szólj már, hegy." Hogy az mondja meg, hol a fia. Meg is lelte rögtön. így hát nem „szomár hegy" vót a, hanem „szój már hegy", csak a népek nevezték el." Ezt az egyszerű szómagyarázatot igen szeretik, a cséviek épen így mondják el, honnan vette a nevét Leányvár : „Még igen-igen régen is országút vót erre. Ott a dombnál elkanyarodott az út és valami katona ment arra egy leány után s rákiáltott : „leány várj," hát onnan lett, hogy „Leányvár" a falu." Esztergom eredetéről a török írók tartottak fenn valami mondát ; Szinan csausz meséli, hogy a várost Iszkender-i Zurkaneju (a kétszarvú Nagy Sándor) alapította és elpusztulása után Uszturgan nevű magyar úr építette újra. Elég sok a forrásokhoz fűződő monda. Esztergomhoz közel van a jó vizű Fári kútja, a melyről azt mondja a rege, hogy a Vaskapu -kastély büszke urának egyetlen leányát, Fárit, elszerette egy pásztor. Az apa megölte mindkettőjüket. Egy helyre temették a holtakat és sírjukon forrás fakadt, a Babonák.