Kerti kalendárium, 2018. szeptember (30. évfolyam, 9. szám)
NÖVÉNYORVOS A GYÜMÖLCSÖSBEN fejlődik, és a két utolsó nemzedék kártétele gyakran egybefolyik. A közeli szüret miatt ellenük csak akkor szükséges külön védekezni, ha nagy egyedszámban - átlagosan 4-5 akna/levél - fordulnak elő a fákon. A lombosía-fehérmoly egyes években 50- 100 százalékos lombveszteséget is okozhat. Foltaknájában, amely a levélszínen helyezkedik el, a hernyó körkörösen rág, és az ürülék is körkörösen helyezkedik el (4. kép). A gyümölcs csészéjéhez és kocsányához szőtt bábbölcsőjével rontja a termés eladhatóságát. A sátoraknás molyok közül a legjelentősebb az almalevél-aknázómoly, amely a lehullott leveleken telel át. Közülük sokat elpusztítanak a földigiliszták (a fertőzött levéllel együtt) és a paraziták. Atkák A nyár végén a kártevő atkák is nagy egyedszámban találhatók meg a gyümölcsfák levelein. A takácsatkák közül a kétfoltos-takácsatka meleg, száraz években késő őszig szívogat az almafák levelein. A lárva és a kifejlett egyed egyaránt károsít. A szívogatás hatására a levelek az erek közt megsárgulnak, majd rozsdabarna színűvé válnak. A kétfoltos-takácsatka károsításakor a leveleken finom szövedék látható. Száraz időben a levelek besodródnak és lehullanak. A kártevőnek évente 6-9 nemzedéke fejlődik. A kifejlett nőstények telelnek át a kéregrepedésekben vagy a növényi maradványok között. A telelőre vonuló egyedek ellen a kifejlett alakokra is hatásos atkaölő szert adagoljunk a permetlébe (pl. Ortus SC). A kétfoltos-takácsatka viszonylag apró kártevő, ellenben több mint száz gyümölcs-, zöldség- és dísznövényfajon károsíthat szívogatásával. A másik jelentős takácsatkafaj a piros gyü- mölcsfa-takácsatka. Kárképe hasonló, de a kétfoltos takácsatkával ellentétben nem készít finom, pókhálószerű szövedéket a levelek fonákon. Meleg, száraz nyarakon nem ritka, hogy évente, október közepéig 7-8 nemzedéke is kifejlődik. Tojás állapotban telel át a
