Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)
II. Esztergomi kanonokok
47. TURI (TILLMANN) BÉLA 1924. jún. 24. — 1 1936. ápr. 17. Esztergomban született 1875. júl. 11-én. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte az egyetemen a Központi Szeminárium növendékeként. 1898. okt. 17-én pappászentelték. Ezután Nagyszombatba helyezik gimnáziumi tanárnak. 1902-ben káplánként tevékenykedik Ipolyságon, de még ebben az évben áthelyezik Esztergom-Belvárosba. 1911-ben pápai kamarás, 1923-ban prelátusi címmel tünteti ki a pápa. Az esztergomi székes-káptalan mesterkanonoki stallumát 1924. jún. 24-én foglalja el. A Szent István Társulatnál hosszú éveken át alelnöki tisztet tölt be 1921-től kezdve, ezért és politikai tevékenységéért, amely őt Budapesthez fűzi, felmentik a rezideálás kötelezettsége alól. A keresztény kurzus jelentős személyisége. Az országgyűlésen 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának, 1926- tól a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártnak programjával képviselő. Fontos szerepet játszott a katolikus sajtó terén is. Az Alkotmány c. lapnak 1902-től munkatársa, 1906-tól szerkesztője lesz egészen 1919-ig. 1920-tól a Nemzeti Újság felelős szerkesztője, 1934-től a Katholikus Szemlének is. Nevéhez fűződik a Központi Sajtóvállalat megszervezése 1920-ban. A magyar közélet, politika és magyar katolicizmus jelentős vezető egyénisége. Viselkedésében azonban egyszerű, közvetlen és mindvégig kedélyes főpap volt. A Korunk Szava így jellemzi őt: „ . . . számára a politika mindenekelőtt a hivatás és elveknek, eszméknek önzetlen és áldozatos lelkű képviselete. Így lett ő a katolikus gondolatnak, a katolikus Magyarországnak, a legitimizmusnak soha nem lankadó harcosa, bátor küzdője.“ Fiúméban halt meg 1936. ápr. 17-én 61 évesen, felszentelésének 37. esztendejében. Kanonoktársai mellé temették az esztergomi bazilika altemplomában. Munkái: 1. Az 1848:XX. t. c. Esztergom, 1903. 2. A főkegyúri jog és az autonómia különös tekintettel a vallás- és tanulmányalapítványokra. Bp. 1907. 3. Klug János: Életkérdések. Bevezette T. B. Esztergom, 1908. 97