Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

Munkái:

1. Bars vármegye földrajza. Népiskolai tanulóifjúság számára. Léva,

2. Imák és énekek a katolikus tanuló ifjúság használatára. Bp. 1903.

3. Útmutatás Jézus Szent Szíve társulatához és ájtatosságához. Léva,

4. * Mária kongregáció kézikönyve. 1910.

5. * Magyar nemzeti irodalom története.

6. * Beszéd- és értelemgyakorlatok.

Források:

Circulare PL Csernoch Cat. 15.

Sematizmus PL Serédi Cat. 15.

Gulyás II. 697. Cat. 23.

PL Vaszary Cat. 44. FL Liber cantoralis

1906.

1895.

42. Ugomyai ROBITSEK FERENC dr. teol.

1916. nov. 14. — f 1930. nov. 12.

Pesten született 1859. máj. 24-én. Miután a fővárosban és Esztergomban elvégezte középiskoláit, teológiai tanulmányokra Bécsbe küldik, ahol később hittudományi doktorátust szerez.

1882. okt. 8-i pappászentelése után káplán Kemencén, a következő évben Rév-Komáromban, később Budán a Várplébánián. Majd hittanár lesz a tanárképző főgimnáziumban. 1889-ben a Központi Szemináriumban prefektus és egyúttal az egyetemen kisegítő tanár. 1892-ben pápai kápláni címet kap. 1893- tól kezdve Nagymaroson tevékenykedik plébánosként és e kerületnek 1897-től helyettes, 1900-tól kerületi esperese. 1905-ben újra Budapesten tartózkodik a szeminárium vicerektoraként és ebben az évben tb. kanonok lesz.

Mesterkanonoki kinevezését az esztergomi székeskáptalanban 1916. nov. 14-én nyeri el. Az utolsó kanonok, akit még Ferenc József nevezett ki.

Kiváló képességű szónok, aki irodalmi tevékenységével a katolikus társadalom vezetőjévé küzdötte fel magát. Mint a Szent István Társulatnak tagja, a társulat által kiadott Keresztény Kis Könyvtár sorozatnak szerkesztője volt. A

88