Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

Az esztergomi székeskáptalanban 1908. nov. 14-én mesterkanonokságot nyer.

Aranymiséjét 1909-ben az esztergomi bazilikában ünnepelte meg, ahol a hidaskürti hívek is megjelentek. Szelíd, finomlelkűletűnek ismerték. Híveit szerető, áldozatkész és buzgó pap volt.

Több cikke megjelent a Magyar Sión, a Magyar Állam, a Jézus Szent Szívének Hírnöke és a Hírnök naptár c. lapokban.

Esztergomban halt meg 1912. dec. 20-án, életének 77., papságának 54. esztendejében. A bazilika altemplomában nyugszik.

Források:

H. J. Esztergom, 1912/53. sz.

Circulare Sematizmus Zelliger 187.

Némethy 640.

Szinnyei IV. 1484. PL Vaszary Cat. 15.

Cat. 23. FL Liber cantoralis

34. KOPERNICZKY FERENC dr. teol.

1908. nov. 14. — 1915. nov. 15. (f 1941. márc. 22.)

Zebegényben, Hont megyében született 1851. febr. 17-én. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte pazmanitaként és ott szerzett doktori címet.

1874. júl. 26-án történő pappászentelése után káplán lesz Stomfán, 1878- ban Érsekújvárott, 1879-ben adminisztrátor Ürményben és egyúttal az esztergomi Szent Anna beneficiátusa. 1880-ban Esztergomban az érseki lyceumban tanári kinevezést kap. 1882-ben levéltáros és szertartó. 1883-ban Nagyölveden tevékenykedik mint plébános. 1901-ben előbb helyettes, majd kerületi esperes.

Az esztergomi főkáptalanban mesterkanonokságot nyer 1908. nov. 14-én, amelyről azonban 1915. nov. 15-én lemond, amikor a pozsonyi társaskáptalan prépostja lesz Komlóssy Ferenc helyett.

1910-től az esztergomi szeminárium rektora és a teológiai stúdiumok pro- direktora. Pápai prelátusi címmel tüntették ki.

Szülőföldje iránt mindig nagy szeretettel viseltetett. Mivel Zebegény Nagy76