Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)
II. Esztergomi kanonokok
51. Mócsy—Petrovácz—Walter: ötödik olvasókönyv az osztott kath. elemi iskolák V. és VI. oszt. számára. Bp. 1922. 8. kiad. 52. Bogisich Mihály emléke. Kath. Szemle. 1923. 53. Mócsy—Petrovácz—Walter: Második olvasókönyv a kath. elemi népiskolák II. oszt. számára. Bp. 1925. 15. kiad. 54. Dr. Serédi Jusztinián hercegprímás esztergomi érsek. Esztergom, 1928. Klny. Esztergom Évlapjai. Források: Circulare Sematizmus Zelliger, 535. Némethy, 1031. Kollányi, 523. Szinnyei, XIV. 1416. PL Vaszary Cat. 15. Cat. 44. PL Csemoch Cat. 15. Cat. 44. PL Serédi Cat. 23. FL Liber cantoralis 17. BOGISICH MIHÁLY 1898. ápr. 7.-t 1919. aug. 6. Pesten született 1839. jan. 10-én. Itt végezte középiskolai tanulmányait a kegyesrendiek főgimnáziumában. Felvételt nyerve az esztergomi főegyházmegye papnövendékei közé, teológiai tanulmányokra a bécsi egyetemre küldték. 1863. júl. 27-én felszentelték. Káplánként Szomoron, 1864-től Kürtön, 1868-ban Budán a Tabánban, 1869-ben a Felsővízivárosban, végül 1870-től Pesten, a Belvárosban működött. Ez utóbbi helyén hitszónok és hittanár. 1876—82 között a Nemzeti Zenede titkári tisztségét tölti be. A magyar ének és zene történetének kitűnő ismerője, ezért a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választja 1880-ban. A következő évben magántanár lesz a pesti egyetemen általános és egyházi zenetörténeti témakörben. Az 1870-es években kapcsolatban állt Liszt Ferenccel, aki Simor János érseknek melegen ajánlotta A keresztény egyház ősi zenéje c. munkájának kiadását. 1883-ban Szent Pálról nevezett herpályi apáti címet kapja meg. 1890-ben kerületi espe54