Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

Források:

Zimándy Ignác: Politikai kötéltánc. K. F. prépost kanonok s országos képviselőnek megszívlelésül közli. Bp. 1897.

Bertalan Vince: K. F. és a magyar katolikus tanügy. Bp. 1915.

K. F. Esztergom, 1915/41. sz.

Circulare Sematizmus Zelliger 255. Némethy 696. Kollányi 521. Szinnyei VI. 855. KL III. 97.

MÉL I. 960.

PL Vaszary Cat. 15.

Cat. 44. PL Csernoch Cat. 15.

Cat. 23. Cat. 44.

15. VENCZELL ANTAL 1895. márc. 13. — t 1915. júl. 12.

Nyitra megyében, Hinoránban született 1844. jan. 10-én. Teológiai tanulmányait Esztergomban a szeminárium növendékeként végezte a Hittudományi Főiskolán.

1867. júl. 28-án szentelték pappá Esztergomban. Ezután káplánként tevékenykedik Bozókon, 1869-ben Esztergomban, ahol 1871-től succentor. 1883- ban Budapestre kerül a Központi Szemináriumban vicerektori és hitoktatói megbbízatással. A következő évben nagyszombati szentszéki ülnök. 1885-ben pápai kamarási címmel tüntetik ki.

Az esztergomi főkáptalanban 1895. márc. 13-tól mesterkanonok, majd fokozatos előléptetéssel 1905-ben nógrádi főesperes, 1909-ben szenttamási, majd szentistvánvári prépost.

1898-ban az esztergomi szeminárium rektori tisztjét tölti be 1903-ig, és kinevezik triszkai c. apáttá. Lippert József által tervezett aranyozott ezüst kelyhét a szeminárium rektorának használatra adta át.

Munkabírása és cselekvésre való vágya született vezetővé avatták. Élete utolsó 10 esztendejében súlyos beteg volt. Végrendeletében a főegyházmegye papi

50