Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)
II. Esztergomi kanonokok
megbízatással kerül 1960-ban. A következő évben újra káplán Tokodon. Plébánosi dispozícióját Rimócra kapja meg 1963-ban, ahonnan 1977-ben ugyancsak plébánosként Patakra kerül. 1968-ban főegyházmegyei tanácsosi, 1977-ben tb. kanonoki címmel, tüntetik ki. Az esztergomi főkáptalanban 1979. febr. 24-én iktatják be mesterkanonokként a Kanter Károlyról nevezett stallumban, 1984-ben előléptetéssel a Pázmány Péter érsekről nevezett stallumba, és ugyanazon évben a Vitéz János érsekről nevezett stallumba kerül. Pataki plébánosi teendőinek ellátása végett felmentik a rezideálás kötelezettsége alól. 1985-ben a balassagyarmati plébánia vezetését bízzák rá. 1982 óta nógrádi főesperes. Források: Circulare FL Liber cantoralis Sematizmus 104. GYIMÓTHY KÁROLY 1979. júl. 28. — f 1981. júl. 10. Újpesten született 1923. okt. 24-én. A gimnázium két felső osztályát kis- szeminaristaként végezte Esztergomban a bencések gimnáziumában. Teológiai végzettségét szintén Esztergomban szerezte a Hittudományi Főiskolán. 1947. jún. 22-én szentelik pappá. Ezután kápláni kinevezéssel működik Karancsságon, 1948-ban Budaörsön, 1949-től Budapest-Rákosfalván. 1958-tól ugyancsak káplánként tevékenykedik Szentmisevárosban. 1969-ben Krisztinavárosban plébánoshelyettes, 1972-től haláláig plébános lesz. 1966-ban főegyházmegyei tanácsosi, 1977-ben tb. kanonoki címmel tüntetik ki. Az esztergomi székeskáptalanban — betegsége miatt megkésve —, 1979. júl. 28-án iktatják be mesterkanonoknak a Prohászka Ottokárról nevezett stallumba. Nekrológjában a következő olvasható róla: „Meleg papi szíve, ügybuzgósága 167
