Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)
II. Esztergomi kanonokok
1* 99. KUTASI KÁROLY 1979. febr. 24. — f 1984. nov. 7. A Moson megyei Lajtaújfaluban született 1912. júl. 13-án. A gimnázium felső négy osztályát kis-szeminaristaként végezte az esztergomi bencéseknél. Tanulmányait az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta. Felszentelése 1936. jún. 21-én történt Esztergomban. Ettől az időtől kezdve 1941-ig káplánként tevékenykedik Esztergom Belvárosában. Második állomása életében Győrzámoly, ahol 1941-ben plébánoshelyettesként kezdi működését és a következő évtől haláláig plébános lesz. Közben, 1946-tól kerületi esperesi teendőket lát el. 1968-ban Szent Margitról nevezett dömösi préposti címmel tüntetik ki. Az esztergomi székeskáptalanban 1979. febr. 24-én foglalja el mesterkano- noki stallumát először a Pázmány Péter érsekről nevezett stallumban, előléptetéssel 1984-ben a Bánffy Lukács érsekről nevezett stallumba kerül, majd ugyanezen évben a Boldog Körösi Márkról nevezett stallumba. Mint kanonok továbbra is ellátja győrzámolyi plébániáját, miután felmentik a rezideálás kötelezettsége alól. 1982-ben komáromi főesperes. 44 éven át volt eszményi lelkipásztora híveinek. Egyéniségével képes volt szinte egy családdá forrasztani őket. Győrzámolyban halt meg 1984. nov. 7-én, életének 72., pappászentelésének 48. évében. Kívánságához híven Győrzámolyban temették el. Források: Circulare FL Liber cantoralis Sematizmus 162
