Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)
I. Az Esztergomi Főkáptalan
I. AZ ESZTERGOMI FÖKÁPTALAN 1. Források a) Nyomtatottak Az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó életrajzírók közül a múlt századból Zelliger Alajos emelkedik ki, aki azt a sajátos szempontot vette figyelembe, hogy mennyiben gyarapította az illető pap írásával a tudományokat.1 Némethy Lajos érdeklődését az egyházmegye területén élő és működő plébánosok felé irányította.2 Kollányi Ferenc egy testülethez tartozó személyeket mutatott be.3 E művek viszont a XIX. század végéig tárgyalják saját témájukat és folytatásuk nem volt. Hacsak az időnként hézagosán megjelenő sematizmusokat nem tekintjük annak.4 A papi névtárak kötetei 1914-től kezdve tartalmazzák részletesebben az életrajzokat, köztük a kanonokokét is, jelölve születésük, szentelésük, működésük állomáshelyeit, kinevezésük, előléptetésük és haláluk adatait. Amikor éveken keresztül nem jelentek meg sematizmusok, ott igen hasznosaknak bizonyultak az évente megjelenő főegyházmegyei körlevelek, amelyekből a kanonokok kinevezését, előléptetését, haláluk idejét lehetett kellően kideríteni.5 Az egyházi jellegű források között fontos Szeredy József egyházjogi munkája püspökségek, apátságok, prépostságok vonatkozásában.6 Az Annuario Pontificio köteteiben szereplő címzetes püspökségek nem azonosak a magyarországi címzetes, választott püspökségekkel. Egyházművészeti szempontból Lépőid Antal munkái emelkednek ki a Főszékesegyházi Kincstárban lévő kanonoki hagyatékok leírása folytán.7 A papi békemozgalomról Beresztóczy Miklós írt általában és személyekről szólóan.8 Az általános életrajzi művek sorából különösen kettőt emelhetünk ki: Szinnyei Józsefét és Gulyás Pálét.9 Kár, hogy ezek csak a kor egy részét tárgyalták. b) Levéltáriak Prímási Levéltár E munkához alapvető forrásként szolgáltak a Prímási Levéltár egyházkormányzati iratainak a prímások egymás utáni rendjében elhelyezett.kategóriái. Azonban tekintetbe kell vennünk az információ mélységének ingadozását, amely többnyire meghatározza az egyes életrajzokat is. Vaszary Kolos (1891—1912), Csernoch János (1913—1927) és Serédi Jusztinián (1928—1945) egyházkormányzati levelezései között az alábbi sorozatok emelkednek ki. „Cat. 15. Capitula, canonici, a) Strigoniense, b) Posoniense, c) Tyrnaviense. Succentores, praebendati, capitulares, bibliothecarii.“ A káptalanról szóló azon akták kerültek ide, amelyek az esztergomi érsekre tartoznak, éspedig felterjesztések a kanonokok kinevezésére és előléptetésére. Különösen fontos 11
