Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Szentbeszédek
ságot, a Szeplőtelen Fogantatást, a túláradó kegyelmeket és az irányunkban való anyaságát is. 2) Engedelmeskedett neki. Az Evangélium mondja: és engedelmes vala Máriának és Józsefnek.4 Jézus szolgálni jött a földre,5 és mindeneket megelőzően legelőször Máriának szolgált. 3) Beiktatta üdvösség-történetünkbe, földi élete legkiemelkedőbb, üdvösségünkre legelhatározottabb eseményeibe: születésébe, kínszenvedésébe és halálába. A betlehemi istállóban angyalok, pásztorok és napkeleti bölcsek „találták a gyermeket és anyját".6 Vele van a templomi bemutatásnál; oldalánál, tekintélye alatt tölt el 33 évből 30-at. De nem hiányzik a nyilvános 3 év alatt sem mellőle, hisz ott van vele, mint anyai kieszközlő, nyilvános élete első csodájánál, a kánai menyegzőn. Az evangéliumok szerint több apostoli útjára is elkísérte. Mária nem anyafürj, Mária a leghűségesebb édesanya. A halálnál? Már a keresztúton, Pilátus házától a Golgotáig, 600 méteres útvonalon ott lépked Fia hulló vérében a köveken. Ott áll a kereszt tövében, senkire úgy nem hullatta Jézus a vérét, mint Máriára. Végrendeletének ő a főszemélye. Őt adja nekünk édesanyánknak: íme, a te fiad! íme, a te anyád!7 Mária a te, az én és mi édesanyánk. Vannak javaid a koldus világban? Van rangod, méltóságod? Egy a felmérhetetlen és elidegeníthetetlen tőkénk, rangunk, méltóságunk: Mária az én Édesanyám. Az evangélium azért mondja - Szent Gertrúd szerint - Jézust Mária elsőszülöttének, mert Jézusban és Jézus által mi is mindannyian Mária fiai lettünk. Ezt a Boldogságos Szüzet, aki a keresztfa óta és a magyarság megkeresztelkedé- se óta úgyis édesanyja az egyéneknek, választotta Szent István királyunk az ő naplemente idején az egész magyar nemzet-család oltalmazó égi édesanyjának, a Magyarok Nagyasszonyának! Megszámlálhatatlan jótéteményekkel halmozta el nemzetünket. Egyszer, 1241- ben8 kivett minket a sírból; egyszer, a XVII. század végén visszaadta területi épségünket.9 Bűneinkkel annyiszor mélyre ástuk a sírt, de áldott keze elhárította mindig a szemfödőt és a koporsófedelet. És mi századról századra suttoghattuk: És mi mégis élünk! Mert bár míg megfogyatkoztunk a gyermeki kegyeletben, Mária nem szűnt meg édesanyánk lenni. A Nagyasszony védi országát és ez a titka csodás fennmaradásunknak. Ezt érezte, tudta is a nemzet. Ha Rákóczi zászlóit nézem, ha 1848 zászlóit tekintem, Mária képe van rajtuk. A népdal a népiélek legőszintébb megnyilatkozása és a Magyarok Nagyasszonya oda is bevonult: Mindig hordják a rekrutát, Nem tóm, hogy lesz Magyarország! Él még a jó Isten anyja, Nem hagyja el a magyart soha. Máriab a názáreti háztól a kőszikla-sírig vett annyira részt a megváltásban, közreműködött annyira az üdvösség nagy művében, és másrészt ennek az üdvösségi47
