Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

ságot, a Szeplőtelen Fogantatást, a túláradó kegyelmeket és az irányunkban való anyaságát is. 2) Engedelmeskedett neki. Az Evangélium mondja: és engedelmes vala Máriá­nak és Józsefnek.4 Jézus szolgálni jött a földre,5 és mindeneket megelőzően legelő­ször Máriának szolgált. 3) Beiktatta üdvösség-történetünkbe, földi élete legkiemelkedőbb, üdvösségünk­re legelhatározottabb eseményeibe: születésébe, kínszenvedésébe és halálába. A betlehemi istállóban angyalok, pásztorok és napkeleti bölcsek „találták a gyer­meket és anyját".6 Vele van a templomi bemutatásnál; oldalánál, tekintélye alatt tölt el 33 évből 30-at. De nem hiányzik a nyilvános 3 év alatt sem mellőle, hisz ott van vele, mint anyai kieszközlő, nyilvános élete első csodájánál, a kánai menyeg­zőn. Az evangéliumok szerint több apostoli útjára is elkísérte. Mária nem anyafürj, Mária a leghűségesebb édesanya. A halálnál? Már a keresztúton, Pilátus házától a Golgotáig, 600 méteres útvona­lon ott lépked Fia hulló vérében a köveken. Ott áll a kereszt tövében, senkire úgy nem hullatta Jézus a vérét, mint Máriára. Végrendeletének ő a főszemélye. Őt adja nekünk édesanyánknak: íme, a te fiad! íme, a te anyád!7 Mária a te, az én és mi édesanyánk. Vannak javaid a koldus világban? Van rangod, méltóságod? Egy a felmérhetet­len és elidegeníthetetlen tőkénk, rangunk, méltóságunk: Mária az én Édesanyám. Az evangélium azért mondja - Szent Gertrúd szerint - Jézust Mária elsőszülötté­nek, mert Jézusban és Jézus által mi is mindannyian Mária fiai lettünk. Ezt a Boldogságos Szüzet, aki a keresztfa óta és a magyarság megkeresztelkedé- se óta úgyis édesanyja az egyéneknek, választotta Szent István királyunk az ő nap­lemente idején az egész magyar nemzet-család oltalmazó égi édesanyjának, a Ma­gyarok Nagyasszonyának! Megszámlálhatatlan jótéteményekkel halmozta el nemzetünket. Egyszer, 1241- ben8 kivett minket a sírból; egyszer, a XVII. század végén visszaadta területi épsé­günket.9 Bűneinkkel annyiszor mélyre ástuk a sírt, de áldott keze elhárította min­dig a szemfödőt és a koporsófedelet. És mi századról századra suttoghattuk: És mi mégis élünk! Mert bár míg megfogyatkoztunk a gyermeki kegyeletben, Mária nem szűnt meg édesanyánk lenni. A Nagyasszony védi országát és ez a titka csodás fennmaradásunknak. Ezt érezte, tudta is a nemzet. Ha Rákóczi zászlóit nézem, ha 1848 zászlóit tekintem, Mária képe van rajtuk. A népdal a népiélek legőszintébb megnyilatkozása és a Magyarok Nagyasszonya oda is bevonult: Mindig hordják a rekrutát, Nem tóm, hogy lesz Magyarország! Él még a jó Isten anyja, Nem hagyja el a magyart soha. Máriab a názáreti háztól a kőszikla-sírig vett annyira részt a megváltásban, köz­reműködött annyira az üdvösség nagy művében, és másrészt ennek az üdvösségi­47

Next

/
Thumbnails
Contents