Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Névlexikon

JÓZSEF, Calasanzi, Szent — rendalapító (1556-1648). Spanyol származású, bölcseletet tanult, pap lett. Püspöki titkárként népmissziót tartott. Rómában gyermekeket oktatott, itt vetette meg az Isten Anyjáról nevezett kegyes szegényiskolák, a piarista rend alapját. Általános rendfőnök lett. I. 92

JÓZSEF, Egyiptomi —Jákob és Ráchel egyik fia, akit testvérei eladtak kereskedőknek (Móz 1,37). Egyiptomba került, ahol szép pályát futott be, de családját nem felejtette el. Az éhínség idején családját áttelepítette Egyiptomba. Két fia született Efraim és Manasszes. III. 34

JÖRGENSEN, Johannes — dán konvertita költő (1866-1956). Szabadgondolkodó volt. Filológiát, természettudományt hallgatott és lapot szerkesztett. Költészetében naturalizmus figyelhető meg. Majd katolizál (1896) és ezentúl csak a katolicizmust szolgálja. Leuweni egyetem esztétikai tanára (1913), majd Olaszországban telepedett meg. Sok szentről írt regényes életrajzot. 1953-ban tért vissza hazájába. I. 256., III. 53

JUDÁS, Iskarióti — áruló (Mk 3,19). Simon fia, a tizenkét apostol egyike, a főtanáccsal tárgyalt Jézus elfogatásáról. Mesterét csókkal árulta el 30 ezüst pénzért. Tettét megbánta, felakasztotta magát Jézus elítéltetése után. I. 48,129,130,255., II. 98

JUDÁS, Tádé — apostol, a tizenkettő egyike, Jakab fivére. Arábiában, Szíriában, Perzsiában működhetett - egyesek megkérdőjelezik. Vitatott, hogy ő a Judás-levél szerzője. III. 157, 159, 161

JULIANNA, Falconieri, Szent — főnöknő (+1341). Gazdag firenzei család gyermeke, nagybátyja Elek, szervita rendalapító. Bénító Szent Fülöp hatására szervita harmadrendi lett, a mantelláták első főnöke. A szerzetesnők szigorú klauzurás rendben éltek. Különösen az Ol- táriszentség iránt vonzódott. I. 255

JULIANUS, OP — őshazakutató. 1235-ben elindult három társával a magyarok felkutatására, ő hozta a hírt a mongolok támadási szándékáról, majd újra visszatért útjáról. Richardus szerzetes jegyzeteket készített útjáról, amelyet a Vatikáni Könyvtárban őriznek. 1.173., II. 107, 153

JULIANUS, Flavius Claudius, Apostata — római császár (Kr. u. 331 uraik. 361-63). Nagy Konstantin unokaöccse. Tehetséges filozófus és író. Bezárta a keresztény templomokat, a keresztényeket üldözte. Perzsia elleni háborúban esett el. 1.91,179., III. 59

JULIUS, Caius Caesar — római császár (Kr. e. 100-44). Államférfi, hadvezér, történetíró. A római birodalmat kiterjesztette Gallia, Germánia, Britannia egy részére. Rómát elfoglalta, Pompeiust leverte, császár lett. A római császárság vele indul. Brutus és Cassius összeesküdött ellene és meggyilkolták. I. 52, 53,199., II. 46

JUSTINUS, Szent — bölcselő (105 k.-163 k). A kereszténység első apologetája. Efezusban járt, megtért és vándor apostol lett. Bölcseleti oldalról közelíti meg a kereszténységet. Több műve jelentős, betekintést nyújt a korai egyház életébe, istentiszteletébe, szokásaiba. I. 221

JUPITER — római főisten. Saturnus és Ops fia, aki apját letaszította a trónjáról és a világosság és ég királya lett. Felesége Juno istennő. I. 222

198