Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Névlexikon

la megalapítója. A makedón udvarban Nagy Sándor nevelője volt. Khalkiszban halt meg. Aquinói Szent Tamás szisztematizálta filozófiáját. I. 95, 210

ARIUS — pap, az ariánizmus megalapítója (260 k.—336). Lukianosz tanítványa. Zsinaton elítélték tanítását, amely azt tartalmazza, hogy a Fiú-Isten nem egylényegű az Atyával. Nagy Konstantin száműzte. A kiengesztelődés előtt hirtelen halt meg Konstantinápolyban. I. 222

ARMINIUS — germán fejedelem (Kr. e. 17-Kr. u. 21). A germánok történelmének kimagasló alakja. Quintilius Varust, a római helytartót a teutoburgi erdőben legyőzte. II. 121

ARNOLD, Gottfried — protestáns történész (1666-1714). Wittenbergben teológus, Drezdában nevelőként tevékenykedett. Később a giesseni egyetem történelemtanára. Allstedtben udvari pap, végül perlebergi lelkész. Több misztikus iratot és egyházi dalt hagyott hátra. I. 209

ÁRPÁD — magyar fejedelem (845 k.-900). Álmos fejedelem fia. A magyarok első fejedelme, akit pajzsra emeltek valószínű 895-ben. A honfoglalás az ő nevéhez fűződik. Leszármazottai az Árpád-házi királyok. 1.196, 200, 201, III. 46, 57,143

ÁRPÁDOK — magyar uralkodó dinasztia (9-14 sz.) Nevét 895-900 táján a nagyfejedelemről, Áprádról kapta. Első fejedelme Álmos (9. sz. 2. fele), utolsó tagja 111. András (+1301). 26 fiági uralkodó került ki a dinasztiából. III. 144

ASZTRIK — Id. ANASZTÁZ

ATANÁZ, Szent — alexandriai püspök, egyházatya (295/6-373). Ifjúságában Remete Szent Antallal a pusztaságban időzött. Alexandria püspöke lett és az arianizmus ellen harcolt. Nagy Konstantin száműzte őt. Többször is elűzték püspöki székéből, végül mégis alexandriai püspökként halt meg. I. 223

AUER János — kapitány. A pozsonyi polgármester fia, akiből kapitány lett. A törökök fogságába esett, akik az isztambuli héttoronyba zárták. 1664-ben írt naplóját 1874-ben fedezték fel. All évi fogsága alatt írt naplója a törökök elleni harcokról szól. II. 49

AVIANO, Marco d' OFMCap — szónok (1631-99). Tanulmányait a jezsuitáknál végezte, de a kapucinusok közé lépett Capo d' Istriaban. I. Lipót császár udvarába hívta szónoki képességei miatt. Ott a török elleni hadjáratot tekintette szervezési feladataként. Jelen volt Budavár ostrománál. Belgrád visszavétele után halt meg Becsben a kapucinusoknál. 1.131,132

BABITS Mihály — költő, író (1883-1941). A Nyugat nemzedékének kiemelkedő alakja. Középiskolai, majd egyetemi tanár. A világháború után kiábrándul a politikából, zárkózottá válik. A Vörösmarty Akadémia alelnöke, a Baumgarten Alapítvány kuratóriumának elnöke. Gégerákkal műtötték Esztergomban, ahol életének utolsó éveit a ma is meglévő villában töltötte. Költészete, munkássága a magyar irodalom élvonalába emelte. II. 183

173