Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

46. Papjaihoz intézett utolsó üzenete

A bíboros a letartóztatás előtt megadással és hittel várja a jövőt.

Esztergom, 1948. december 26.

Tisztelendő Papjaim! Komoly idők komoly intelmével jövök az Úr Jézus nevében és az ő követségében1 Hozzátok.

Mindig és mindenütt csak az történhetik velünk, amit az Úr rendel vagy megenged. Tudtán kívül még egyetlen hajszál sem esik le fejünkről.2 Annyi más után elveheti a világ tőlünk ezt vagy amazt, de nem veheti el a Jézus Krisztusban való hitünket. Ki választ el minket Krisztustól? Sem élet, sem halál, sem egyéb teremtmény el nem szakaszthat minket az Isten szeretetétől, amely a mi Urunk Jézus Krisztusban vagyon.3 O mondotta, mostanra is: Ne aggódjatok éltetekről, mit egyetek, se testetekről, mibe öltözzetek.4 Mennyei Atyánknak van gondja reánk.

Nem lehetünk tehát olyanok, és nem viselkedhetünk úgy, mint akiknek nincs reményük és hitük.5 Ha volnának köztünk, akiket az idők idegzetileg megviseltek, akik híreikkel és rémüldözésükkel gyötrelmére vannak önmaguknak, élet- és sorstársaiknak: nyugtalanságukat látva, imádkozzunk értük, hogy háborgó, zaklatott lelkűkben csendüljön meg eligazításként és megnyugtatásképp az édes Üdvözítőnek a viharzó tengeren nagy nyugalommal feltett kérdése: Mit féltek kicsinyhitű- ek?6 És kérjük, hogy ez a lélekemelő kérdés adja szívükbe Aranyszájú szent Jánosnak a békéjét, amely akkor öntötte el a lelkét, amikor a világ szelleme, üldözése nehéz keresztet rakott vállára és a kereszt alatt Konstantinápoly kikötőjéből szólott híveihez:7 „Zúgnak a habok, rettenetes a vihar; de mi nem félünk, hogy elmerülünk, mert sziklán állunk! Ha még úgy dühöng is a tenger, ezt a sziklát nem tudja szétzúzni; ha még úgy üvölt is az orkán, Jézus hajóját nem merítheti el. Valóban mitől is félnénk? A haláltól? „Az én életem a Jézus, és a halál nekem nyereség."8 A számkivetéstől? „Az Úré a föld és minden ékessége."9 A vagyonelkobzástól? „Semmit sem hoztunk a világra, kétségkívül el sem vihetünk."10 Amivel a világ rettegtet, azt megvetem; amivel csábít, annak szemébe nevetek. Kérlek benneteket szeretettel, legyetek szilárd és tántoríthatatlan bátorsággal!"

„Ne aggódjatok tehát a holnapért!"11

„Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók!"12 Sok minden szolgál okulásunkra az Evangéliumban, az Egyház, a világ és nemzetünk történetében. Nem selymes volt keresztény és magyar eleink élete sem. Szent Pál apostol, a szenvedések férfia, az Úr választott edénye üzeni a mának, nekünk: „Mind, ami előre megíratott, okulásunkra íratott meg, hogy reménységünk legyen az írásokból merített béketűrés és vigasztalás által."13

Az aláíratások terén könnyítettem a hívek lelkiismeretén. Ez természetesen nem vonatkozott egyetlen papra, szerzetesre és szerzetesnőre. A jövőben ilyen könnyí165