Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

40. Budapesten, a domonkosok Rózsafüzér Királynéja ünnepén A főgászlor a rózsafüzérre és általa nyert kegyelmekre hívja fel hallga­tói figyelmét. Budapest, 1948. október 3. A Boldogasszony Évnek nagyszabású megnyilatkozásaiba nagyon is beleillik a Rózsafüzér Királynéjának ünnepe és a fővárosi domonkosok hagyományos rózsa­füzér körmenete. A Győzedelmes Boldogasszony ünnepét üli ma az Egyház világszerte. Ama győ­zelemről emlékezünk, ami a rózsafüzérrel a kézben aratott a kereszténység 1571- ben Lepantónál. De a magyar történelem is emlékezik egy rózsafüzéres győzelem­ről. Temesvárnál aratták a magyar és keresztény hadak 1716-ban a török felett. Je­nő herceg,1 az imádság embere volt a hadvezér és ha őt katonái rózsafüzérezni lát­ták, azt szokták mondani: Most hamarosan ütközet lesz, mert az öreg megint sokat imádkozik. Ugyanakkor az imádkozó Magyarország volt a küzdelem hátvéde. Ezt a képet Amerikában, Tőled óban láttam a székesegyházban a múlt nyáron megin­dult lélekkel, könnyfátyolos szemmel. A Rózsafüzéres Boldogasszony azt jelenti, hogy aki Isten Anyja minden emberit felülmúló hatalommal, azt a mi lehajló irgalmas édesanyánkká tehetjük a rózsafü­zér buzgó végzésével. Dante mondja:2 Aki Mária segítsége nélkül akar az égbe jut­ni, az hasonlít ahhoz, aki szárny nélkül akar repülni. Különösen ajánlom a család rózsafüzérét. Amerikában már valósul a bányász­munkásból lett Peyton atya hálafogadalma: tízmillió amerikai családdal térdre- ereszkedve, a rádión keresztül vezetve naponta elmondatja az olvasót. Az én vá­gyam: egymillió csonka hazai katolikus magyar család térdreereszkedése és rózsa­lánca Mária felé határon innen, határon túl. Ez a lepantóinál és temesvárinál dia­dalmasabb erő; nincs éle emberek ellen, csak emberekért, javukra, megszentelésük­re történik. A Tízparancsolat és szeretet fundamentumán kérve kérem a felelősöket: ne tűr­jék, inkább állítsák meg a küszöb felett és küszöb alatt történő embergyötrést. Ugyanezen a helyen a II. világháborü alatt és végén nem késtem volna ugyanezt a felhívást megtenni; akkori helyzetemben minden emberileg lehetőt megtettem. Az Egyház Tízparancsolata, a Ne ölj! ugyanaz volt akkor, ugyanaz ma és marad akárminő viszontagság közepette. A vérengzés egyetlen korhoz, egyetlen emberhez sem méltó és minden véreng­zés újabb vérengzést szül. Akinek kezében van a hatalom fegyvere, a lelki emelke­dettség terén, annak kell kezdenie a példaadást a társadalom számára és nevelésé­re. Puskaporral - mondja egy bölcs államférfiunk - lehet városokat elpusztítani, de 147

Next

/
Thumbnails
Contents