Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Szentbeszédek
A magyar törvénykönyv mindjárt a kezdetén azt hirdeti nekünk, hogy Szent István akaratából Jézus a mi Istenünk és Mária a mi Nagyasszonyunk. Nincs nép és állam a földön, amelynek elindulása oly magasztos és felemelő volna, mint a magyaré. Szent István gyönyörű oktatásával kezdődik, amelyet fiához, liliomos Szent Imréhez intéz, de immár egy évezred ifjúsága is tanult belőle. Alihoz az Istenhez emeli fel azt is, ezt is, aki - mint szól az első törvény - „születék Szűz Máriától".3 Ünnepeket rendel tiszteletére; ezeket Szent László is megerősíti.4 Nem dolgozhat senki ezeken az ünnepeken, és a tűzőrzőn kívül minden család minden tagja megjelenik a szentmiseáldozaton. Mátyás király, aki Szegeden a Szűz Anyának királyi palástját ajánlja fel, Mária-ünnepein eltiltja a vásárok tartását.5 A Mária-ünnepeken nincs más tevékenység az egész országban, csak törvénykezés a király vagy a nádorispán vezetésével. Ez is azért, hogy Mária szentelje meg a hozott törvényeket. A törvényeket - mint ugyancsak Mátyás 1486. évi decretum (VI.) 13. paragrafusa mondja - „mindenekelőtt Istennek és az ő Anyjának, Máriának és a szent királyoknak dicsőítésére" hozták.6 így komolyabb a törvény is, a megtartása is. A magyar törvények születése napja ezért századokon át mindig valamely Mária-ünnep. Gyertyaszentelőkor Róbert Károly, Miksa, II. Ferdinánd, I Ferenc; Kisasszonykor Miksa, II. Ferdinánd, I. Ferenc tartanak országgyűlést. Nem szólva Nagyasszonyunk napjáról, amely Szent Istvántól kezdve a legfőbb országos törvénykezési nap Székesfehérvárott. Csak az 1848. évi IV. te. szakít a Mária-ünnepek törvénykezési gyönyörű hagyományával, de nem vallás-ellenes éllel, amikor „lehetőleg a téli hónapokra" rendeli az állandóbban ülésező, immár népképviseleti országgyűlést.7 Isten szent, legszentebb Anyjára, Szűz Máriára tesznek állandóan esküt - nem egyszer Mária-ünnepen - továbbá a bírák, az igazságszolgáltatók, koronaőrök.8 Ezek a törvények rendelik, hogy Magyarország régi jelvényei a Boldogságos Szűzzel - sem meg nem változhatnak, sem el nem törölhetők.9 A régiek közülünk még emlékeznek a Máriás-pénzre. Törvényeink rendelik, hogy „mindenféle ércpénznek vagy a garasoknak egyik felére Magyarország régi szokásainál fogva a Boldogságos Szűz Mária képét kell tétetni."10 Minden nagyobb garast, amely 8, és minden kisebb garast, amely 4 magyar dénárt ér, a Szűz Mária képével, a másik oldalon a magyar címerrel kell ékesíteni.11 Ugyanezt rendelik a tallérokra.12 A 3 krajcáros vagy 5 dénáros garason egyik oldalon a Boldogságos Szűz, a másikon a király képét helyezik el. Elvárja az országgyűlés, hogy ezt a pénzt a szomszéd országokban is elfogadják.13 Az 1868. VII. te. egyik oldalra a király képét, a másikra az ország címerét téteti. Ám Mária képe számos pénzünkön megmaradt. És amikor a honvédség bevonult Székelyföldre, székely anyák csókolgatták és nyújtották csókra gyermekeinek a magyar pénzen Mária képét. Fölséges, megtartó erő ez a történelmi Mária-tisztelet. Amikor Buda és az ország jelentékeny része felszabadul, éspedig az általános hit szerint a Szűz Anya áldott segítségével, akkor jön az országgyűlés ajakára: a végveszélyben vergődő ország, annyira reménytelen állapotban, a súlyos veszély hajótöréséből a biztosság és megmenekülés kikötőjébe érkezett (1687). 136
