Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Szentbeszédek
tanár bűnökről is... A magyarországi sajtó, parlament így szól róluk: „Összeesküvő banda, a reakció fellegvárai, reakciós horda, lélekmérgező." Új banditizmust emlegetnek az Egyház nevelésével kapcsolatban.3 Ezek azok, akik nem tanították meg a gyermekeket gondolkozni.4 Ezek adtak géppisztolyt a gyermekek kezébe.5 Még a vallásoktatást és politikai manőverekké teszik.6 „Az angyalföldi betyárok kihalóban vannak. De fasiszta összeesküvések vannak - írja a másik - s érdekes, hogy 90 százalékban vagy iskolákba vagy papokhoz vezetnek a szálak. Kézigránát, pisztolyok, robbanószerek vannak a tankönyvek s a Biblia helyén, s a kéz olvasó helyett gyutaccsal babrál. Angyalföldön még csirketolvajt sem találni, de demokráciánk védőszárnyai alatt papok és tanítványaik gyilkosságra és ellenforradalomra szövetkeznek. A fehérkeresztes, csuhás páterek szeretnének még egyszer ártatlan magyar vérben gázolni."7 Az ifjúság nevelése ezért nem is a papok dolga, hanem a demokráciáé.8 Mindenekelőtt államosítani kell - az összeesküvések miatt - a felekezeti iskolákat.9 Május 6-án interpellál Gyenes Antal (kp): a katolikus iskolák igen nagy részében valami olyasmi történik, ami nem alkalmas arra, hogy az ifjúság a demokratikus nevelés útján induljon meg. Az összeesküvésre a nevelők a felbujtóké Kiss Károly (kp) szerint a szülőknek meg azért nincs félelemmentes élete, mert nem tudják, vajon mire is tanítják gyermekeiket; nem géppisztoly-kezelésre és emberölésre-e. A nevelés az állam iskolájában, megfelelő tanárokkal történjék.11 Ököllel, gumibottal biztatnak diákokat, hogy nevelőik ellen valljanak.12 Keresztény miniszter a parlamentben állapítja meg, hogy az iskolai összeesküvések vádja, ahol nem alaptalan, mindenesetre ott is túlzott. A vádak, támadások az iskolákra ártalmasok voltak. A vallatás során a rendőrség súlyosan bántalmazott diákot.13 1948. június 16-án a miniszter,14 az előadó és a Kisgazdapárt vezérszónoka az útszélre vetkőztették a hitvallásos iskolát és nem a nevelői nélkül. Ez tette volna analfabétává, elmaradottá a népet, miatta nem tanulhattak a nép fiai, ezért nincs kiépítve az általános iskola, ennek elavultak a tankönyvei, roskadtak az épületei stb. A miniszter jelenlétében, ellentmondása nélkül hirdeti államtitkára:15 az államosítást az iskolák, a közellátásügy elmaradottsága, továbbá népgyilkos-, munkás-, parasztellenes jellege, valamint az állami és felekezeti iskolák közt fennálló lehetetlen színvonalbeli különbség tette szükségessé.16 Ortutay miniszter külön tűhegyre szúrja a fővárosi Szent Margit intézetet, a cisztercitákat, akik pont a hadifoglyok családjait kopasztják, egy felekezeti - kivehetően apáca - nőiskolát, amelyben lesajnálja az irodalomtanítás naivitását. Tanítóképzésünk szinte átcsúszott<a felekezetek kezére... Tanítóképzésünk minőségileg teljesen leromlott. 1944-ben 14-16 évesek gyilkolnak a Bécsi úton, a Dunánál és az oktatás jelentős része felekezeti kézben volt.17 Az okozati összefüggések ki-kicsillannak. És június 16 után, amikor nyilvánvaló lett, hogy a szerzetesek állami megbízást nem vállalnak, hirtelen nem bántják már a nevelőket, sőt - mint az elmúlt egészséget szokás - egyszerre felfedezik és értékelik őket: „Ezeknek a szerzetesi iskoláknak mély gyökereik vannak a magyar nép életében. Az oktatás mindig magas színvonalú volt, számos kitűnő tudósunk és írónk nevelődött ezekben az iskolákban. Néhány kivételtől eltekintve nem is voltak a reakció bástyái. A '48-as időkben a pi119
