Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Bevezetés
Nógrád és Hont megye Márianosztrán ünnepelte a Mária-napot.14 A Nagy Lajos király alapította pálos rendház és templom a megyék 26 községének templomi zászlók alatt vonuló népét fogadta. Törökszentmiklóson Nagykunság népe három napra hívta az embereket ünnepelni.15 A 47 község 25 ezres létszámban gyalog zarándoklatot indított a kunsági városba, ahol nemrégen telepedtek le a szerviták, akik a Szentatyától ajándékul kapták a Hétfájdalmú Szűzanya szobrát, amely a Viareggiói kegykép másolata volt. A szentmise-hallgatáson kívül a hívek 4 kilométeres oltáriszentségi körmenetet tartottak, de szabadtéri játékokra is sor került. A Maros-menti települések közül 57 község jött el Makóra a Szűz Anya előtti hódolatát kifejezni.16 Máriagyűdön a II. Géza által 1148-ban alapított templom nyolcszázéves jubileuma alkalmával kétnapos ünnepséget rendeztek.17 A búcsújáróhelyre 93 községből 150 ezer zarándok jutott el lovaskocsin és gyalog, akik között sok volt a református. A község házait fellobogózták, és diadalkaput emeltek a vendégek tiszteletére. A ferencesek gondozásában álló helyre nyomtatott meghívó útján jöttek a hívek, amelyen szentmise, gyertyáskörmenet, éjjeli szentségimádás és zarándokotthon megalapítása olvasható.18 Sőt, erre az alkalomra zarándokjelvényeket is készítettek. Óriási vonzása volt a bajai Mária-napnak 115 ezres létszámú hívőjével.19 A Szentháromság téri nagygyűlést az ifjúság tartotta, ezért elsőként hozzájuk szólt a bíboros. A másik beszéd szabadtéri oltárnál hangzott el, és ekkor a herceg- prímás megáldotta a Világ Királynője tiszteletére készült szobrot. Az ünnep fényét emelte az, hogy XII. Pius pápa táviratban üdvözölte a zarándokokat. A Zalai Mári- a-napok színhelye Zalaegerszeg volt.20 A két napon át tartott ünnepségek a Dunántúl valamennyi püspökének és a kalocsai érseknek a részvételével zajlottak le. A zord idő ellenére a Veszprémből hozott Szent Margit ereklyével körmenetet tartottak. Másnap a szabadtéri oltárnál Mindszenty József celebrált szentmisét, és a Mária-Kongresszuson mondta el beszédét. Erre az alkalomra két Mária-éneket is komponáltak, az Öröklétnek Szűz forrása21 és a Zalai Mária-Kongresszus himnusza c. énekeket.22 A bencés szerzetesek celldömölki apátságában a főoltárnak, Szűz Mária szobrának kétszázéves jubileumát ünnepelték 23 Díszes külsőségek közepette körmenetet is terveztek a vasi zarándokok részére, azonban a megyei rendőrök nem engedélyezték a nyilvános körmenetet, sem a hely tömegközlekedési eszközökkel való megközelítését, sem hangszórók használatát. Az ünnep így a templom falai között zajlott. A templom homlokzatára ekkor készítették el üvegből a Mária- képet, amelyet a bíboros megáldott és szentmisét mutatott be, valamint szentbeszédet tartott. Nem véletlen, hogy a törvénytelenségekkel szemben a hercegprímás törvényeket idéz a magyar múltból. Bodajkon a zarándokudvar megáldására és a főoltár felszentelésére várták Mindszenty Józsefet.24 Itt Szent István fejereklyéje előtt végezte a szentelést és tartott szentbeszédet. A hatósági tiltások ellenére több ezer ember érkezett gyalogosan a búcsújáróhelyre. Pálosszentkúton a pálosok az első világháború után telepedtek le és gondozták a búcsújáróhelyet. 1948-ban az új templom alapkőletételének és búcsújának alkalmával szabadtéri oltáron mondott szentbeszédet a bíboros-prímás.25 A sikeres Boldogasszony-évet a püspöki kar jóváhagyásával csak december 8-án zárták, és az különböző templomokban zajlott le. 10
