Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

val, amikor a Szatmári Egyházmegye helyettes ordináriusa, Czumbel Lajos,31 aki 1950. május 23-án vette át az egyházmegye vezetését az akkor száműzött Scheffler János püspöktől, a szintén kiválóan képzett egyházjogásztól, 1951. március 10-i letartóztatása után 1956. február 8-án kiszabadult. Ezután Czumbel 1956. február 10-én átvette az egyházmegye vezetését. 1956. augusztus 25-én Pakocs Károly szatmári kanonok jelentést tett Domenico Tardini érseknek, aki pápai államtitkár-helyettes volt. Ebben azt kérdezi, vajon Czumbel Lajos tényleg törvényes ordinárius-e. Pakocs Károly ugyanis Scheffler János püspök általános helynöke volt. 1949. december 17-én azonban perbe fogták. 1950. május 22-én deportálták Scheffler püspököt is, aki azonban előzetesen átadta az egyházmegye kormányzását az első helyen szereplő helyettes ordináriusnak, Czumbel Lajosnak, nem tudván, hogy kényszertartózkodási helyéről képes lesz-e levelek útján kormányozni az egyházmegyét. Közben 1950. október 15-én kiszabadult Pakocs Károly általános helynök. Erről értesült Scheffler püspök is, akivel az egyházmegye papjai és hívei nemcsak levelezés útján, de személyesen is kapcsolatot tudtak tartani. Nem volt ugyanis elzárva, csupán kényszerlakóhelyre utasítva. Ezután a püspök postai levélben kérte fel Pakocs Károly vikáriust, hogy vegye át a Szatmári Egyházmegye irányítását. Czumbel Lajos azonban járatlan volt a kánonjogban. Nem is engedelmeskedett a püspök levelének, hanem arra hivatkozott, hogy a helyettes ordinárius jobb pozícióban van, mint az akadályoztatásból éppen visszatért általános helynök. Pakocs Károly meg volt ugyan győződve arról, hogy a helyettes ordinárius csak akkor kormányozhatja az egyházmegyét, ha a püspök vagy annak általános helynöke az 1917-es CIC 429. kánonja szerint akadályoztatva van, mégis a köznyugalom kedvéért szanálta Czumbel intézkedéseit, melyeket a fenti okból érvénytelennek tartott.

Ezután fogták perbe 1951. március 10-én Czumbel Lajost is. Ezt követően az általános helynököt is eltávolították az egyházmegye területéről. Ám Scheffler János 1952. március 12-én bekövetkezett halálakor sokak számára bizonytalannak tűnt a jogi helyzet. Számos viszontagság után Czumbel kanonok 1956-os szabadulását követően senkit meg nem kérdezve, visszavette az egyházmegye kormányzását. Úgy gondolta ugyanis, hogy a helyettes ordinárius joghatósága is feléled szabadulása után, mint a megyéspüspöké. Ezután Pakocs Károly levélben kért jogi tanácsot Magyary Gyula kánonjogász professzortól, aki a római Urbaniana Egyetem tanára volt

.32 Magyary professzor azt válaszolta,

31 Rómában tanult a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként, majd a háború miatt Innsbruckban folytatta tanulmányait. 1916. július 12-én szerzett filozófiai doktorátust. Tanulmányi helye és ideje alapján közel állt Meszlényi Zoltánhoz - vö. Tempfli1115.

32 Személyéről lásd: ERDŐ P., Magyar kánonjogászok az Egyetemes Egyház történetében, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Regnum 18 (2006) 16-17.

239