Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Irodaigazgatóként és az Esztergomi Főszékeskáptalan stallumában
szeretnék menni 2-3 hónap múlva megtehetem".305 Witz Béla lett a bazilika plébánosa ekkor. Tarnóczi mégis megszokta új helyét, sőt később itt lett plébános. Az irodaigazgató bizonyára szívesen emlékezett vissza józsefvárosi éveire, ha ennyire megértő volt a lelkésszel szemben. A kanonok az esztergomi várásatásoknál is szerepel. Esztergom utcáin járva óhatatlanul arra gondolhat az ember, hogy a kövek alatt több évszázad, évezred történelme rejtőzik. A város régészeti feltárásában egyházi és világi személyek egyaránt jeleskedtek. Valójában a múltat már a törökök kiűzése után idézték fel, hiszen a templom és a Várhegy romjai még a középkorból maradtak fenn, és a XVIII. században kezdték helyreállítani azokat. A folyamat a XIX. században vett nagyobb lendületet, különösen 1894-től kezdve, amikor létrehozták az Esztergom- vidéki Régészeti és Történelmi Társulatot.306 A XX. században Balogh Albin bencés tanár folytatott ásatásokat. Ebbe kapcsolódott be Lépőid Antal kanonok, és mellette található Meszlényi Zoltán is. 1934. július 10-én a prímási palotában felvett jegyzőkönyv szerint jelen volt a várásatások ügyében folytatott megbeszélésen Gerevich Tibor a Műemlékek Országos Bizottságának helyettes elnöke, Meszlényi Zoltán irodaigazgató, Lépőid Antal kanonok, Balogh Albin igazgató, Lux Kálmán építész-mérnök, tanár, Szőnyi Ottó a Bizottság előadója.307 Serédi Jusztinián ugyanis felkérte a Bizottságot, hogy állapítsa meg, az esztergomi várfalat hogyan lehet helyreállítani tudományos vizsgálat alapján, és publikálja az esztergomi vár történetének és művészettörténetének fejlődését. Ezért kérte fel a Bizottság tagjain kívül Meszlényi és Lépőid kanonokokat, valamint Balogh igazgatót, akik értékes tárgy- ismeretekkel rendelkeznek, hogy e munkákban vegyenek részt. Most a legsürgetőbb a várfal megerősítése. Meszlényi kijelentette, hogy omlik a várfal, a telkekre hulló kövek életveszélyesek. Kéri, hogy a Bizottság szellemi és anyagi hozzájárulást adjon ezeknek a helyreállítására. A munkálatokhoz 2100 P-t rendelt ekkor a Bizottság. Lux szerint a földnyílásokat fel kell tárni, hogy a vár múltjára és építészetére fény derüljön. Azután lehet műszaki felvételt készíteni. Lépőid Antal az évek során gyűjtött történeti- és képanyagot a cél érdekében rendelkezésre bocsátja. Ismeretes, Lepoldnak híres metszetgyűjteménye volt. Balogh Albin is hasonlóan nyilatkozott. Ezért a jelenlévőkből megalakították az esztergomi várbizottságot. A tárgyalás után mindannyian helyszíni szemlét tettek a vár környékén. Az Árpád-kori királyi palota feltárásával és helyreállításával foglalkozott Lépőid Antal mellett Gerevich Tibor és Lux Kálmán. Ezeket az ásatásokat Esztergom lakossága nagy érdeklődéssel kísérte. Serédi Jusztinián Lépőid útján első kézből értesült az eredményekről. 1935-ben, amikor a bíboros Rómába utazott, Lépőid Antal Meszlényi Zoltán által jelezte a bíborosnak, hogy a Műemlékek Országos 305 Budapest Szent István Bazilika Levéltára. Historia Domus. 1935. 7. o. 306 Szombathy 308. o. 307 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. H 4069/1934. 89
