Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Házassági köteléki perek
Meszlényi Zoltán mint érseki titkár - még ennek, az 1927. évnek a nyarán - a spanyol követségtől ajánló levelet kapott.185 Valószínűleg nyaralni, vagy konferencia résztvevőként ment Spanyolországba. Házassági köteléki perek Meszlényi aulai teendői közepette kutatásokat folytatott a házassági perekre vonatkozóan. A Szentszéki bíráskodás c. jegyzete volt az, amelyet Kiinda Teofil 1925-ben mint éneklő kanonok olvasott.186 Elképzelhető, hogy ezt a munkáját adta ki Házassági köteléki perek címen. Kiinda Teofil a gépen írt terjedelmes, nem kevésbé értékes, de mindenek felett érdekes tanulmányt nagy mohósággal és szellemi élvezettel olvasta. Semmi kivetnivalót nem talált benne. Arra biztatja, hogy közkinccsé kell tennie, hiszen a magyar szakirodalom gyarapodni fog egy eddig nélkülözött termékkel. A könyv nagy feltűnést fog kelteni, de a maradék gáncsolni fogja. Gondoljon csak a Rota-ra - emlékezteti Kiinda -, mennyi támadásnak volt kitéve. Egyéb észrevételeit szóban fogja közölni, ha majd a kéziratért befárad hozzá. Végül 1927 februárjában megjelent Meszlényi Zoltánnak A házassági köteléki perek c. műve.187 A mű négy részből áll. Az első a köteléki perekben illetékes bíróságról és a perlési jogról értekezik. A második rész a házasságkötéskor fennforgó tévedésről, a harmadik a Trentói Zsinat és az egyházi törvénykönyv házasságkötési formáiról. A negyedik rész a korhiányról, a valláskülönbözőségről, vagyis a házassági akadályokról szól. A Függelékben magyarul közli az Egyházi Törvény- könyv kánonjait, a Tametsi és a Ne temere dekrétumokat pedig latinul. A mű az egyházpolitikai küzdelmek vitái után jelent meg. Csáky Albin kultuszminiszter 1890-ben vegyes házasságok esetében követelte a keresztelési bizonylatok megküldését az egyes felekezetek között. 1894-ben, mint láttuk, megalkották a polgári házassági törvényt. Ehhez járult még 1908-ban X . Pius pápa Ne temere kezdetű dekrétuma, amelyben leszögezi, hogy protestáns lelkész előtt kötött házasság a katolikusoknál érvénytelen. Majd 1917-ben életbe lépett az Egyházi Törvénykönyv. Ezeknek a forrásoknak a birtokában kezdett hozzá Meszlényi Zoltán a Házassági köteléki perek c. műve megírásához. A kötet országszerte ismertté vált, ami nagy hasznára volt a szentszéki pereket 185 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 6. Levelezés. 2. Hivatalával kapcsolatos levelezés. 83. 1927. szept. 2. 186 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 6. Levelezés. 2. Hivatalával kapcsolatos levelezés. Nr. 46. 1925. okt. 6. 187 A házassági köteléki perek. Esztergom 1927. 64
