Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A Gregoriana Egyetemen, a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként
A kollégiumi képzéshez hozzá tartozott a nyelvek elsajátítása. Ezért hétköznap ebéd után latinul, este olaszul társalogtak. Ezen kívül zenét és éneket is tanultak. A hetedéves prefektus osztotta be minden hónapban a négyes sétáló csoportokat, hogy a közösségi szellemet erősítsék. A sekrestyés a kollégium templomában látta el a teendőket. Ennek jutalma az volt, hogy elkísérhette a rektort a Szentatyához, akihez minden év Gyertyaszentelő Boldogasszony napján gyertyát vitt, mint a világ világosságának a jelképét. Az V. emeleten volt az elsőévesek egyszerű szobája, mindenkinek külön, és senki nem léphetett be a másik szobájába. Természetesen dohányozni sem volt szabad, sőt nem tegezhették egymást. A kollégiumban működött a Szent Imre Kör, ahol irodalmi szárnypróbálgatások folytak. Az elsőéves teológusok próbaprédikációt tartottak a tanárok és növendékek jelenlétében. A germanikusok szeretettel emlékeztek vissza Jozef Biederlackra, az egyházjog tanárára, aki rektoruk is volt.97 A rektor szeretettel bánt növendékeivel, sőt esténként külön szociológiát adott elő. Ebből a kollégiumból látogatták a szeminaristák az egyetemeket. Rómában a kollégium létesítésével szinte egy időben, 1553-ban alapította Loyolai Szent Ignác és Borja Szent Ferenc - III. Gyula engedélyével - a Gregoriana Pápai Egyetem elődintézményét.98 Az egyetemet 1876-ban a filozófia és teológia mellett kánonjogi fakultással bővítették. A tanulmányi idő hét év, és ez alatt három évet szántak a filozófia elsajátítására, amire a négyéves teológia épült, vagyis filozófiai és teológiai diplomát kaptak az ott végzettek. A XX. század elején még a régi helyén, a San Ignazio sarkán állt a Gregoriana Egyetem. Az egyetemről hazatérőben szombatonként a növendékek betértek a Szent Ignác templomba, ahol Szent Alajos sírjánál imádkoztak és innen indultak napi sétájukra is.99 Az egyetemen minden héten csütörtökön szabad nap volt, és ilyenkor mindenki kisebb kirándulásra a San Saba palotába mehetett.100 A legenda szerint a VI. században itt a Monte Coelión állt Nagy Szent Gergely pápa atyjának, Jordanus/Gordianusnak a háza.101 Vass József miniszter szerint az apa halála után a házat Gergely monostorrá alakította, amelyben maga is szerzetesként élt. Megyer József szerint a szomszédos kolostorban lakott Gergely, és az édesanya, Szent Szilvia, otthonról küldött fiának főzelékféléket.102 Annyi bizonyos, hogy 550-560 táján keletkezett a kolostor, amikor Gergely egy konstantinápolyi követségéből visszatért, és magával hozott egy Szent András ereklyét. Ennek 97 Mester 13.o. 98 Diós István: Gregoriana Pápai Egyetem. In MKL IV. 223. o. 99 Mester 41. o. 100 Mester 42. o. 101 Tóth K. János 264., 412. o. i°2 Megyer 199. o., Tóth László: A Sant Anselmo. In Primás-Album. 65-76. 72. o. 41
