Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Tanulmányok az elemi és gimnáziumi években

a ciszterek a Zerge utcában, a premontrei rend papnevelő főiskolája a Horánszky utcában és a vincés nővérek a Mosonyi utcai Toloncházban.

Milyen város fogadta új, kisszeminarista polgárát? Esztergom vármegyei székhely szerepét töltötte be. Vaszary Kolos (1891-1912) prímás-érseki székfoglalása éppen Zoltán születési évében 1892-ben történt. A város ígéretesnek és vonzónak számított, ahová szívesen költöztek az emberek.69 Akkor már felépült az új bazilika, készen álltak a bazilikát körbeölelő kanonoki emeletes épületek, középütt a püspöki palotával, amelynek később Meszlényi Zoltán lakója lett. Állt a nagyszeminárium is, ahol Prohászka Ottokár és Fraknói Vilmos tanított, majd később Meszlényi pro-directorként működött. Már állt a Bibliothéka, a Keresztény Múzeum pedig megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Esztergom szabad királyi városa 1895. január 23-án egyesült a Vízivárossal, Szenttamás és Szentgyörgymező településekkel. A területileg megnagyobbodott város tehát méltó vármegyei székhely lett. Az infrastruktúra fejlődését bizonyítja, hogy ennek az évnek szeptemberében megnyílt a Mária Valéria híd Esztergom és Párkány között. Itt, Párkányon át vezetett a Selmecbánya felé vivő vasút is, majd bővül a vasúthálózat az Esztergom és Budapest közötti szárnyvonal megépítésével Dorogon át. Elénk szellemi élet folyt a városban, hiszen 1895 végén megjelent az Esztergom c. hetilap Keményfy K. Dániel kiadásában, amelynél főmunkatársként Prohászka Ottokár munkálkodott. Emellett számos Katolikus Kör alakult, felolvasóülések, előadások, ünnepségek tartására. 1907-ben népakadémia kezdte meg működését, és különösen adventi és nagyböjti időszakokban tevékenykedett előadások, szavalatok, énekek, zongorajátékok rendezésével.

A kisszeminárium épülete Esztergomban, a törökök kiűzése utána a jezsuitáké volt. Itt kezdtek tanítani 1808-ban a bencések, majd 1852-ben, a nagy- szombati főgimnázium feladása után, véglegesen átvették az esztergomi főgimnáziumot. Maguk a bencés szerzetesek pedig a pálosok egykori rendházát foglalhatták el.70 A gimnázium épülete helyén 1900-ra újat emeltek, és itt folyt a tanítás az első világháború végéig.71 Tehát már az új épület fogadta Meszlényi Zoltánt, a gimnazistát. A kisszeminarista jó magaviseletű volt. Valószínű fizikuma - talán szívgyengesége - miatt mentették fel testgyakorlásból. Érettségizni akkor magyar nyelv és irodalom, latin nyelv és irodalom, történelem, mennyiségtan és természettan tárgyakból kellett. A többi tárgyból, mint a vallástan, a német nyelv és irodalom, a bölcselet, a földrajz, a természetrajz, a geometria, csupa jeles jegyet kapott, kivéve a jó minősítésű görögöt.72 A vizsgáz69 Reiszig - Móricz. 192-446. o.

70 Katus 125. o.

71 Vojnits i.m.

72 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 1. d. Személyes iratok. 3. Bizonyítványok. Nr. 9. 1909. jún. 12. másolat.

35