Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere
magától a prímástól 1848. december 26-a előtt. Az ő ilyen kinevezésére Drahos Jánosnak is mindenképpen joga lett volna, függetlenül Mindszenty bíboros 1947. június 12-i levelétől. Ezt a jogot és feladatot ugyanis az Apostoli Szentszék 1948-ban kiadott Nominatio substitutorum című rendelkezése megadta. Gigler Károly funkciója azonban a káptalani választásnak nem lehetett jogi akadálya, hiszen őt már a választás előtt letartóztatták. 8. Az egyházmegye vezetésének törvényes folytatása Meszlényi püspök letartóztatása után veszélybe került, de ezt az Apostoli Szentszék Hamvas Endre apostoli kormányzói kinevezésével megoldotta. E kinevezésből érzékelhető, hogy a Szentszék XII. Piusz pápa idején is nagy erőfeszítéseket tett az egyházmegyék törvényes kormányzásának biztosítására. Erre szükség is volt, hiszen ahol a latin szertartású Katolikus Egyház elvileg hivatalosan, az állam által is elismerten működhetett, óriási feszültség és technikai nehézség származott abból, ha titokban kellett tartani, hogy a nyilvánosan is működő szervezetnek ki a Szentszék által elismert vezetője. Ezért Magyarországon a Szentszék ekkor nem adott utasítást a helyettes ordináriusok titkos működésére. Erre még nem is kényszerült rá, mivel több felszentelt püspök szabadlábon volt, és vezette egyházmegyéjét, továbbá mivel az állami hatóságok is eltűrték - legalább is bizonyos személyek - apostoli kormányzóvá való kinevezését. Romániában az 1950-es évek elején nem volt püspök szabadlábon, a titkos egyházkormányzat gondolata nem csupán a betiltott görög katolikusok esetében, de a legálisan létező latin szertartású egyházmegyék esetén is felmerült. Azt azonban, hogy ki az ordinárius, a nunciatúra számon tartotta. Csak annak megszüntetése után, 1952- től68 kezdődött az igazi jogbizonytalanság, mely oda vezetett, hogy a titkos ordináriusok hősies helytállása ellenére például a Gyulafehérvári Egyházmegyének „1954 decembere és Márton Áron hazatérése, 1955 márciusa között valószínűleg már nem volt titkos ordináriusa".69 A Szatmári Egyházmegyében is jogbizonytalanság alakult ki az ordinárius személye körül Czumbel Lajos esetében (lásd fent). 9. Mindezekben a helyzetekben döntő fontosságú volt a pontos kánonjogi tájékozottság, melynek megtestesítője az Esztergomi Főegyházmegyében éppen Meszlényi püspök volt. Ő azért vállalta a káptalani helynökséget, amely miatt elhurcolták és igazi vértanúhoz illő halált szenvedett, mert csak így látta biztosítva az egyházmegye kánonjogilag érvényes és törvényes vezetését. 10. Az üldöztetés vagy elnyomás körülményei között kialakuló rendkívüli állapotra a kánonjog rendszerének egésze nincs teljes mértékben felkészülve, így adott esetben rendkívül magas szintű és kreatív egyházjogi tudás szükséges a felmerülő problémák70 megoldásához. 68 Virt 253. 69 Virt 260. 70 Vö. pl. Erdő P., Probleme der synodalen Organe mit Leitungsgewalt in der Kirche. Die Folgen der Untätigkeit der Bischofskonferenz im Bereich der Rechtssetzung, in Rees, W. (Hrsg.), Recht in Kirche und Staat. Joseph Listl zum 75. Geburtstag (Berlin 2004) 155-161. 250
