Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

tán delegátusok voltak, ahogyan az 1917-es CIC 429. k. 1. és 2. §-a mondja, hanem rendes kormányzati hatalmat gyakoroltak a Szentszék különleges intézkedése alapján. Hogy ez az intézkedés pontosan mikori eredetű, erre az alábbiakban még visszatérünk. Mindenesetre megjegyzendő, hogy a korabeli Gyulafehérvári Egyházmegyei Hivatal értelmezése szerint, mely az ottani Főegyházmegyei Levéltárban található 14 oldalas emlékeztetőben nyert kifejezést, a helyettes ordináriusok joghatósága leginkább „az állandó jelleggel kinevezett apostoli kormányzók... joghatósági körével hasonlítható össze

".20 Ha ilyen a helyettes ordinárius jogállása, akkor egyesek arra is gondolhattak, hogy amennyiben egy helyettes ordinárius mondjuk börtönbe kerül, és ezért akadályozva van hivatala gyakorlásában, akkor ugyan a jegyzékben szereplő következő személy veszi át feladatkörét, de börtönből való szabadulása esetén esetleg joghatósága újra feléled, ahogyan a megyéspüspöké akadályoztatásának megszűntével. Ez az értelmezés Erdélyben ismételten felbukkan. Amikor Márton Áron letartóztatása (1949. június 21.) után az általa megjelölt két papot, Boga Alajos addigi általános helynököt 1950 májusában,21 majd Sándor Imrét 1951. március 10-én22 letartóztatták, Gajdátsy Béla, akit Boga Alajos nevezett ki Sándor Imre mögé tartaléknak, nem vehette át az egyházmegye kormányzatát, mert Sándor Imrével egyidejűleg őt is letartóztatták

.23 így az egyházmegye kormányzása 1951. március 10-től a Sándor Imre által Gajdátsy Béla mögé tartaléknak kinevezett Jakab Antalra hárult. Jakab Antal Rómában doktorált kánonjogász volt.24 Elődeitől eltérően, akik még nyilvánosan vették át az egyházmegye kormányzását, ő a Szentszék utasítására25 titokban kezdte el irányítani az egyházmegyét. Virt László megállapítása szerint ő volt az első titkos ordinárius, „elődei csak addig voltak titokban, amíg várakoztak, hogy sorra kerüljenek".26 Ebben a pillanatban felmerült azonban a probléma: hogyan

Qui ita regimen obtinent, iisdem obligationibus tenentur, iisdem iuribus fruuntur ac episcopi residentiales et iis facultatibus extraordinariis gaudent, quae infra recensentur, exeptis iis, quae episcopalem characterem exigunt, et hoc ipsi careant."

20 Tempfli 150, 215. jegyz.

21 Meghalt a máramarosszigeti börtönben 1954. szeptember 14-én, mivel cukorbeteg létére nem kapta meg a betegségének megfelelő ellátást - vö. VlRT L., Nyitott szívvel. Márton Áron erdélyi püspök élete és eszméi (Budapest 2002) 253.

22 Uo. Megfagyott 1956. február 29-én Rimnicu Sarat börtönében, ahol magánzárkában tartották, és a mínusz 30 fokos hidegben sem fűtöttek - vö. VlRT 254.

23 Meghalt a nagyenyedi börtönben - vö. VlRT 253-254.

24 1951. augusztus 24-től 1964. április 16-ig börtönben volt. VI. Pál pápa 1971. december 23-án kinevezte utódlási joggal Márton Áron püspök koadjutorává. 1980. április 2-án vette át a Gyulafehérvári Egyházmegye vezetését Márton Árontól. Lemondását 81 éves korában fogadta el a Szentszék 1990. március 14-én. 1993. május 5-én hunyt el.

25 Vö. VlRT 254.

26 Uo. 254.

237