Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Exhumálása és újratemetése

ben beraktározva. Sajnos földszinti lakosztályból nem lehetett semmit megmenteni azt lepecsételték. A hallban lévő könyvszekrényt műasztalossal szétszedettem, a könyveket ládákba csomagolva. Spájzban és előtérben levő fa polcokat mind leszereltettem, rengeteg deszka és faanyag, ami ma nagy érték, mivel nem kapható, azt szintén szemináriumba elszállítottam. Ezek mind nagy értékek. Csepregi tisztelendővei egy alkalommal beszélgettem Ő azt mondta nekem, hogy több bútort visszakapott a tanácstól, mikor a földszinti lakosztályt kinyitották azzal, hogy visszaadták, de hogy mit is adtak vissza, nem tudom. Azt majd tőle megtudod. Nálam lévő értékek: Egy ezüst teáskanna, egy ezüst cukortartó, a kis kancsó, az sajnos a kerti lakosztályban maradt. Mert abban minden délután hideg tejet kapott uzsonnára, és akkor is, utolsó délután is bevittem neki benne uzsonnát és bent maradt, nem volt idő kihozni, mert akkor jöttek érte. Akkor van nálam egy Zsolnai gyümölcstartó; ez mind azért maradt nálam, mert nem volt már ládám hova csomagolni. Egy része ágynemű, amit szintén nem volt ... hova csomagolni, nálam van, egy része a szemináriumban van, egy része a pesti püspöki palotában. Egy része szobabútor, amikben laktam és jelenleg lakom; ez minden, amit tudattam veletek. János volt inasnál van az inas szobabútor: egy ágy, egy szekrény egy kis asztal, 2 szék. A megboldogult, ahol O az utolsó időben étkezett a „Slachta" nővéreknél, azoknak kölcsön adott egy mahagóni színű, sárga selyem huzatú kis garnitúrát, nem tudom, megvan-e még vagy nincs, mert úgy tudom, ezek a nővérek már elmentek Esztergomból.

...Nem régen felkeresett egy külsőleg intelligensnek látszó egyén, aki váltig azt hangoztatta, hogy nem rég, talán egy hónapja lehet, hogy jó barátja Vácról jött vissza, és ott többször látta „Őt" séta közben. Nem tudom mit hinni, csak azt tudom borzasztó így élnem, mert a remény tartja bennem a lelket, hogy talán mégis egyszer betoppan. Hisz remény és ismét remény...Csókol Méla."

Az L' Osservatore Romano 1954. szeptember 20-i számában rövid hírt közölt Lutto nell' Episcopate) címen Meszlényi Zoltánról. Ebben megállapítja, hogy 1950 júniusában a kommunista rendőrség bebörtönözte.

Exhumálása és újratemetése

Hamvas Endre Csanádi püspök 1957. november 29-én Szegedről írt az esztergomi főegyházmegye élén álló Endrey Mihály felszentelt püspöknek mint specialis delegátusnak arról, hogy már 1956 szeptemberében exhumáltatni szerette volna Meszlényi Zoltán püspököt, és földi maradványait az esztergomi bazilika kriptájába elhelyezni. A közbejött 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei ebben meggátolták. Sírjának helyét a rákoskeresztúri te220