Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

A családi háttér és a rokoni kör

Zoltán vezetett oltárhoz. Házasságukat több gyermekáldás kísérte. A rokonok elbeszélése szerint elsőként született Etelka, majd Margit, akik kisgyermekként haltak meg. Utánuk következett a kis Zoltán, aki a család harmadik tagja lett. Zoltánt január 15-én keresztelte meg Szirmák Béla segédlelkész. Mivel a szentek között Zoltán nevezetű nem található, ezért e név mellé egy szentté avatott védőszentet választottak a keresztelendőnek. így kapta a kisfiú a Lajos nevet is. A keresztelés a hatvani Szent Adalbert templomban történt.19 Hatvanban eredetileg premontrei prépostság állt a középkor óta, amelynek védőszentje Antiochiai Szent Margit volt.20 A hely plébánia temploma szá­munkra most mégis izgalmasabb. Érdekes, hogy Adalbert tisztelete mennyire élő volt, ha Hatvanban a XVII. században is gondoltak rá. A XVIII. századi váci Canonica Visitatio szerint 1693-ban Szabó Mátyás postamester a saját költségén építette fel a templomot Szent Adalbert tiszteletére. Mivel igen rossz állapotba került, helyére Grassalkovich Antal 1757-re új templomot épített fel, meghagy­va a régi templom titulusát. A templom építője Mayerhoffer András volt, és munkájával annyira meg voltak elégedve, hogy 1739-ben rábízták egy Szent Sebestyén szobor tervezését is, amelyet Jáger Antal készített el. Ebben az évben ugyanis pestis járvány tört ki, és a megszabadulás emlékére állította a város a szobrot a templomkertben. A mai főoltár mögötti Szent Adalbert kép aránylag késői, hiszen 1956-ban Döbrentey Gábor festette, tehát Meszlényiék még nem láthatták. Ez a hely nem csupán keresztségének, élete kezdetének a helyszínét jelentette Meszlényi Zoltán számára, hanem már halála után tiszteletének is kissé központjává vált. A vértanú Adalbert őrködött Meszlényi Zoltán fölött bölcsőjétől a sírig. Akarva akaratlanul ez a Szent kísérte őt egész élete útján. Adalbert tisztelete visszavezet első szent királyunkig. Prága püspökeként 995-ben tartózkodhatott Géza magyar fejedelem udvarában, amikor már őt és családját keresztségben részesítették.21 Az ifjú István hercegnek Adalbert nem keresztelője, inkább ta­nácsadója és a kereszténységben megerősítője lehetett, és vele oszthatta meg a prágai egyházszervezés nehéz tapasztalatait.22 Gizella bajor hercegnővel kötött házasságában is közreműködött Szent Adalbert. A prágai püspök 997-ben lelte vértanúhalálát a poroszok között. Szent István király olyan hálával viseltetett iránta, hogy székvárosában, Esztergomban 1010 körül felépülő székesegyházat 19 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 1. d. Személyes iratok. 1. Keresztlevél., Kovács-Soós 46. o. 20 Varga 157-159. o., Kovács-Soós 58 - 59. o. 21 Adalbertre vö: StA IV. (2000). Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Érszegi Géza: „Adalbert püspök... kente meg a keresztség olajával"= StA IV (2000) 25-37. o. Bár a szerző is azon az állásponton van, hogy nem Adalbert keresztelte meg Szent Istvánt. 22 Beke Margit: Szent Adalbert tisztelete az esztergomi székeskáptalanban.=StA IV. (2000). 43-46. o. 19

Next

/
Thumbnails
Contents