Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Megfigyelése

jogot. „Ezzel órjási kárt okozott a dolgozó népnek." Egész tevékenysége alatt ilyen és hasonló intézkedésekkel nehezítette meg a dolgozók életét. Őket látástól vaku- lásig dolgoztatta, semmiféle pihenőt nem engedélyezett. Őt például egy éven keresztül nem engedte megnősülni, hogy ne kelljen a 40 pengős fizetését felemelnie. A csémipusztai gazdatisztet, mert egy váratlan éjjeli ellenőrzésénél nem találta meg az állatok etetésénél, azonnali hatállyal, családjával együtt kidobatta. Őt például azért távolította el tizenhárom évi szolgálat után, jogaiból kisemmizve, mert a felszabadulás után kijelentette, hogy kommunista. Erre azonnal elbocsátotta. Serédi végrendeletével ellentétben nem adott elegendő végkielégítést. Érdekes, hogy ő csak a felszabadulás után lett elbocsátva, ami nem csoda, hiszen egy bevallottan „kommunista" alkalmazottat mégis tizenhárom éven át megtűrt, annál is inkább, mivel az érsekség 1945-ben nem tudott miből fizetni. A Serédi végrendeletében megjelölt személyeket pedig Meszlényi püspök hűségesen kifizette. Megjegyzendő, hogy Serédi prímás halála után már nem volt szükség „szobainasra". Ez volt ugyanis Jáki beosztása.

A népellenesség vádja sem állta meg a helyét. Az köztudott, hogy az 1931- es esztendő a gazdasági világválság egyik éve volt, bizonyára el kellett bocsátani az alkalmazottakat. Valószínű a megegyezés úgy szólhatott, hogy kosztért, lakásért vállalnak állást, hiszen ebben az időszakban még a magas diplomával rendelkezők sem jutottak álláshoz. A „népellenes" ember ugyanis 1928 karácsonyán Serédi magánpénztárából karácsonyi ajándékként pénzt osztott ki titkárán keresztül az alkalmazottaknak.

Zakar szerint 1944 decemberében Esztergom több hónapig elhúzódó ostroma során, az ostrom kezdetekor hivatalát beszüntette.696 Serédi bíborossal történt megállapodása után a földbirtok rendelet megjelenése előtt a Gazdasági Hivatal ügyeinek felszámolását kezdte meg. A Szabad Esztergom c. lap szerint, amikor egy prímási birtok mellett elsétált, megjegyezte: „Könnyű más gyümölcsét élvezni."

A földbirtokok államosítása után a püspök kijelentette, hogy sem a püspöki kar, sem a prímás nincs felhatalmazva arra (itt Rómára gondol), hogy az egyházi vagyon kártérítés nélküli elvételébe belemenjen.697 Az igaz, hogy a prímás és más püspökök Isten áldását kívánták az új földhöz jutottaknak, de ezt nem lehet úgy magyarázni, hogy az állammal szemben lemondtak volna az elvett vagyon kártérítéséről. Ebben a püspöki kar egységes. Ugyanis intézményeink fenntartásához erre a jövedelemre szükség van. Az egyház nem mondhat le az iskolák és intézmények vezetéséről sem, amelyeket az egyház célkitűzésére alapítottak. Nem mondhatnak le az ifjúság és a hívő tömegek hitéletének érdekeiről sem. Az államforma és a gazdasági rend ellen nincs az egyháznak ellenvetése. Azt is hozzá tette, hogy az esztergomi érsekségtől elvett 3000 hold föld696 ÁBTL 3.1.9. V-71.165. 42. o.

697 ÁBTL 3. 1. 9. V-71165. 37. o.

201