Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Tisztségei és tevékenysége 1945 után

iratokat tanulmányozva az egyetem nemes törekvéseinek hathatós támogatása érdekében tegye meg javaslatait. A püspöki kar ebben az időben az iskolák államosításával szemben foglalt állást, és az egyetem ügyével már 1946. június 20-i konferencián foglalkoztak. A kar abban bízott, hogy a Katolikus Szülők Szövetségére támaszkodva, az államosítást elkerülhetik. Czapik Gyula egri érsek az egri jogakadémia megszüntetésétől tartott.600Az állam a tudományos teljesítményt nem látta biztosítottnak a jogakadémiákon. A kar ekkor még úgy gondolta, hogy beleszólhat az iskolák államosítási folyamatába - de erről szó sem lehetett. Különösen az egri, egyetlen világi katolikus főiskola helyzete volt aggasztó. A Foglár György egri kanonok, szerbiai vál. püspök által 1740-ben alapított akadémia 1874 óta jog- és államtudományi karként működött. 1946- ban meghagyták a jogakadémiákat, de ahhoz a feltételhez kötötték működésüket, hogy 14 tanszékkel bíró jog- és államtudományi karokká szervezik át azokat, ahol „országos viszonylatban is kitűnő hírnévnek örvendő tanárokkal" tanítanak. Ettől a feltételtől várták az akadémiák megszűnését. Átmenetileg három hitvallásos jogakadémia támogatását vették fel a költségvetésbe. Tehát most az átszervezést kellene életbe léptetni. Ezért szeretnék az egri jogakadémiát „Magyar Katolikus Jogakadémiá"-vá szervezni, és annak fenntartójaként a püspöki kart jelölni. A rektori tisztséget a mindenkori egri érsek töltené be, aki az állami hatóságokkal szemben lenne a püspöki kar képviselője. A Szervezeti Szabályzat kidolgozására szintén az egri érseket kellene megbízni. Anyagi alapjául az egyházmegyékben az úgynevezett kultúradó címen megjelölt összegeket kellene rendelni, egyúttal vasárnapi gyűjtést szervezni. A tanárokat a prímás nevezné ki, az egri érsek lenne a magnus cancellarius. Erre a prímás még intenciót is felajánl. A kar kinyilvánította a Magyar Katolikus Jo^akadémia megalapítását Egerben, amit katolikus egyetemmé fejleszthetnek. Újabb megbeszélésre a kar 1946. szeptember 6-i ülésén került sor.601 A tárgyalások eredményeként elfogadták, hogy ne katolikus egyetemként, hanem főiskolaként szerepeljen a jogakadémia. Ekkor még közgazdasági és kereskedelmi akadémiára is gondoltak, sőt a filozófiai fakultást is hozzá szerették volna csatolni. A szabályzat elkészült, és eljuttatták a kultuszminisztériumba, hogy államsegélyt kapjanak. A pannonhalmi főapát szívesen telepítené filozófiai főiskoláját Egerbe. Számítanának az egyetemen a szerzetes tanárokra is. Mindez nem érinti a Pázmány Péter Magyar Tudományegyetemet, mert azt is katolikusnak tartják. A Katolikus Egyetem Baráti Köre helyett a Katolikus Főiskola Barátainak Köre elnevezést kellene használni.

600 A magyar kát. jkv. B M. III. 110. o. 4. p.

601 A magyar kát. jkv. B M. III. 150. o. 18. p.

172