Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Segédpüspöki tevékenysége 1945-ig
pök, sem Subik Károly nem lett segédpüspök. Az érsek 1943-ban bekövetkezett halála után Czapik Gyula nyerte el az érseki széket. Néhány évvel később, 1943-ban Zichy Gyula kalocsai érsek elhunyta után, Meszlényi ismét szerepelt a három jelölt között.501 Elsőként a hercegprímás Glattfelder Gyula Csanádi püspököt jelölte, másodikként Grősz József szombathelyi püspököt és harmadikként Meszlényi Zoltánt. Hóman Bálint kultuszminiszternél Meszlényi neve már nem szerepelt, így a Szentszék Glattfelder Gyulát nevezte ki az érseki szék élére. Glattfelder azonban augusztus 30-án elhunyt, majd Szmrecsányi Lajos halálával megürült az egri érseki szék is. Az egri várományosok között nem volt Meszlényi, de a kalocsai érsekségre Czapik után Grőszt és végül Meszlényit jelölte a hercegprímás. 1943. május 5-én a kalocsai érsek Grősz, az egri érsek pedig Czapik lett. Meszlényi így továbbra is segédpüspök maradt. 1943-ban a veszprémi püspökség széke maradt üresen, Czapik Gyulának az egri érseki székbe való áthelyezése után. A szombathelyi püspökségről Grősz József a kalocsai érsekségre távozott. A két megárvult püspökség betöltése előtt merült fel Meszlényi Zoltán neve ismét a megyéspüspökségre. A székek betöltésére Serédi Jusztinián alkalmasnak találta segédpüspökét, és a szombathelyi és veszprémi szék közül inkább a veszpréminek az irányítását szerette volna rábízni .502 Amint írja, az esztergomi főegyházmegye nélkülözni fogja a segédpüspököt, viszont a püspöki karban igen konstruktív szerepet töltene be. Egyházi közigazgatásban való jártassága, az anyagi ügyekben bebizonyított hűsége és kiváló szónoki képessége, elegáns ügyintézése és végül termete is megfelel egy püspökről alkotott képnek. A veszprémi szék betöltésekor csupán a második fordulóban került elő Meszlényi Zoltán neve, majd ehelyett Szombathelyre Hamvas Endre után Meszlényi volt a kormány második jelöltje. Angelo Rótta pápai nuncius kevésnek találta a kormány által felterjesztett személyek számát, és már letelt a két hónapos határidő is, ezért Serédihez fordult. Serédi ekkor Veszprémbe első helyen jelölte Meszlényi Zoltánt. Majd megürült a Csanádi püspökség is, és az újabb tárgyalások eredménye az lett, hogy Mindszenty József került veszprémi püspöknek, Kovács Sándor szombathelyi, Hamvas Endre pedig Csanádi püspökséget kapott.503 A történelem nem adta meg Meszlényinek azt a lehetőséget, hogy megyéspüspökként szolgáljon tovább. A források szerint a Horthy rendszerben megmaradt legitimistának, emiatt nehezteltek rá.504 Elképzelhető tehát, hogy ezért sem lehetett belőle megyéspüspök. 501 Salacz 182. o. 502 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 9369/1944. ^Mészáros István: Mindszenty József. In Eé. 395-402. o. sw ÁBTL 3.1.9. V-71165. 52. o. 140
