Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Segédpüspöki tevékenysége 1945-ig

Serédi Jusztinián 1939. július 14-én Meszlényi püspököt kinevezte a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége és az Országos Központi Katolikus Legényegylet elnökévé

.488 A kinevezésben az áll, hogy ezeknek a fennmaradása és felvirágoztatása érdekében eddig is sokat tett Meszlényi Zoltán, és kéri, hogy eddig tanúsított áldozatos szeretetével és Isten áldásával irányítsa továbbra is ezek működését. A kinevezést az új elnök hálásan megköszöni.

A segédpüspök megyéspüspökké való jelölésére már 1939-ben található utalás. Az első bécsi döntés következtében visszatért területen Kassa és Rozsnyó püspöki székek élén ugyanis apostoli adminisztrátorok álltak. Helyettük a püspökségek élére püspököket szándékoztak állítani. Csárszky József kassai apostoli adminisztrátor volt, a rozsnyói püspökséget pedig Bubnics Mihály vezette apostoli adminisztrátorként.489 A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium részéről Hóman Bálint, valamint Teleki Pál miniszterelnök folytatott tárgyalást, ezután pedig a rozsnyói püspöki székre ajánlották Bubnics Mihályt, majd Sipos Istvánt a pécsi szeminárium rektorát, Kassára Madarász Istvánt, másodikként Meszlényi Zoltán, harmadikként Luttor Ferencet.490 A források szerint „mikor Kassára püspököt kellett kinevezni, az ottani papok kérték a kormánytól Meszlényi megválasztását, de kérésüket mégsem teljesítették

".491 Bubnics Mihály és Madarász István püspöki kinevezése még ebben az évben megtörtént. Meszlényi Zoltán tehát szóba került a püspöki kinevezésekkor, ám második helyen, így nem lett belőle megyéspüspök.

Meszlényi Zoltán a veszprémi aulában tartózkodó jogásszal, Pfeiffer Jánossal jó barátságban volt 492 Veress Endre tervével, bizonyára kötetének kiadásával kapcsolatban kereste meg Meszlényi, hogy a veszprémi püspök anyagilag támogassa kötetének kiadását. Rótt Nándor, egykori esztergomi kanonokból lett veszprémi püspökről van szó, aki 1917-től kezdve állt a veszprémi egyházmegye élén, egészen 1939-ig.493 Erre válaszol Pfeiffer, miszerint ezzel most nem tud előhozakodni, mivel püspöke Veszprémben templomot épít, tetemes, 150 ezer pengő költséggel, másrészt sokat áldoz a főpap a 4 évvel ezelőtt megindított „Veszprém Egyházme488 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 1. d. Személyes iratok. 11. Kinevezések Nr. 16. (4709/1939.)

489 A magyar kát. jkv. B.M. III. 455-456. o., Salacz 168. o.

490 Salacz 170. o.

491 ÁBTL 3.1.9. V-71. 165. 56. o

492 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 6. d. Levelezés. 2. Hivatalával kapcsolatos levelezés Nr. 63.1937. márc. 28.

493 Pfeiffer János:A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) püspökei, kano- nokjai, papjai. (Disserationes Hungaricae ex historia Ecclesiae VIII.) München 1987. 47. o., Beke Margit:s.a.r. szerk. bev.: A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. (Disserationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XIV.) Köln - Budapest 1996. 454. o.

237