Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Előszó
Előszó Meszlényi Zoltán Lajos püspök életrajza több tényező eredményeként születhetett meg. Erdő Péter bíboros, prímás úr szándékában állt a keresztény hívek elé olyan példaképet állítani, aki hozzánk közeli időben élt és szenvedte el a vértanúságot. A XX. század hazai vértanúinak és hitvallóinak sorából helytállásának egyszerű tisztaságával és hősiességével kimagaslik Meszlényi püspök alakja. Szőke János szalézi atya, a boldoggá avatási per magyarországi szakaszának posztulátora kért fel a vértanú püspök életrajzának összeállítására. A megjelent publikációk igen fontosak voltak, azonban nem adtak elegendő támpontot egy püspök személyének megismeréséhez, ezért ennek mélyebb szálait levéltári forrásokban kellett megkeresni. Szerencsére a Prímási Levéltárban megtalálható egy „Meszlényi Zoltán hagyaték", amelyet a püspök maga gyűjtött össze, nem egy esetben eredeti levéltári helyéről kiemelt aktákat, amelyek személyére vonatkoztak. így nem maradt más hátra, mint ennek a rendezése, amelyet Szőke János SDB atya és Nagy Brigitta segítségével végeztünk el. Meszlényi Zoltán kanonok is volt, ezért a Főkáptalani Levéltár is őriz vele kapcsolatos aktákat. A római Collegium Germanicum et Hungáriáim Levéltárában fellelhető iratokat Markus Pillát SJ igazgató úr kutatta ki számomra, ahol Győrök Tibor akkori germanikus kispap is segítségemre volt. Ez természetesen nem mentett fel további levéltári kutatások alól, amelynek eredményeként meg lehetett írni az életrajzot. Hegedűs András levéltárigazgató úr volt szíves számomra teljesen új anyagokat közölni, és digitális felvételeket készíteni. Török József igazgató úr engedélyével betekinthettem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Levéltárába. Kutathattam az Országos Levéltárban Gecsényi Lajos főigazgató úr, a Budapest Fővárosi Levéltárban A. Varga László főigazgató úr, a Fejér Megyei Levéltárban Erdős Ferenc igazgató úr, az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Gyarmati István igazgató úr szíves engedelmével. Minden intézményben a referensek készséges együttműködését is megtapasztaltam - köszönöm nekik ezúton is. Rendkívüli nagy segítséget jelentett az oral history, a szóbeli emlékezés. Szerencsére többen vannak, akik a püspököt még személyesen ismerték és vallottak róla. A köztünk élő rokonok, Somlói Ferencné, az unokahúg, Meszlényi Zoltán mérnök, az unokaöcs elbeszélése és a fotók, levelek sokat jelentettek. Egykori papnövendékek, többek között Kabar Sándor és Major Sándor főtisztelendő urak emlékei tették színessé a palettát. Bajcsy Lajos plébános, egykori szeminarista beszélt arról, hogyan írta a koporsóra a püspök nevét, ami szintén érdekes és új volt számomra. Cséfalvay Pál igazgató úr hívta fel a figyelmemet a püspök rejtett ábrázolásaira. Brusznyai József teológiai tanár úr, aki a 11
