Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

Az elmúlt 25 év

Szent Ferenc a Várhegyen Aki augusztus 15-én a Várhegyen ott lehetett a padovai egyházmegye fiataljainak Szent Fe- renc-előadásán, annak valami olyat kínáltak föl az amatőrségben is profi színjátszók, mint amit a bibliai Hegyi Beszédben olvashatunk: Boldogok a szelídek, mert ők öröksé­gül bírják a földet. Máté 5,5 Meggyőződésem, hogy az óriási tömeget von­zó előadás alfája és ómegája a jó témaválasztás volt. Zűrzavaros és értékválságokkal át - meg áthatott korunk, melyben nap, mint nap éljük meg a bonyolult kérdésfelvetések és megvála­szolások kényszerét, a kérdésgubancok bon­colgatása közben jó rácsodálkozni egy Szent Ferenc-i életműre. Hiszen a világ bonyolultsá­ga ellenére valahol mégiscsak egyszerűségre és szelídségre vágyunk, legalábbis arra törek­szünk. Akkor, amikor a Mammon uralma és kísértése talán soha nem volt olyan erős, mint ma, jó megvetni azt - ha máskor nem is, egy-egy kiváló színházi előadás katartikus tüzében. A BUDAPESTI KAMARAOPERA VENDÉGJÁTÉKA Tom Johnson /The Four Note Opera/ NÉGY HANGÚ OPERA Játsszák: Nagy Gabriella, Bokor Jutta, Gerdesits Ferenc, Fried Péter Kux László /zongora:' Zrnri vfcriű; Sdmeczi György Rendező hsnzlszicus: Várnai Ildikó Rendező, díszlet, jelmez: GOTHÁR PETER Az amerikai szerző műve:- burleszk, szatíra, opera* parafrázis, azaz együttvéve ­fergeteges szórakozás! Előadás: augusztus 7-én 20.30 órai kezdetid A pergő ritmusú játék, a színek és hangok kavalkádja igazi XX. Század végi köntöst kölcsönzött a majd évezredes történetnek. A szinkrontolmácsolás egyáltalán nem bizonyult zavarónak, ezért még a ve­tített feliratok itt-ott megbicsakló magyarsága is megbocsátható. Némelyek ugyan panaszkodtak a túlzott hangerőre, bár lehet, hogy csak régen jártak ifjú­sági koncerten. Még Németh László érseki titkár is igyekezett levetni a papos komolyságot, sjó konferansziénak bizonyult. Tavaly, Görögországban járván az ókoriak építette epidauroszi színház mére­teit és kivételes adottságait látván én is elbűvölődtem. De leginkább mégiscsak akkor érintett meg a görögök szellemujja, amikor megtudtam, hogy a színház az ottani kórháznak csak afféle „utókezelő" intézménye volt, ahová a lábadozó betegeket utalták be, egy kis katartikus élményre - megtisztulásra. Nos, képletesen szólva, az olasz fiatalok esztergomi előadását is bátran ajánl­hatnánk minden járni tudónak. Talán még folytatás is lesz... (s.j.) (ÉVID. 1992. augusztus 15-19.) 69

Next

/
Thumbnails
Contents