Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

Esztergomi várjátékok

„Dicsőséges feltámadás” „A fiatal művészek előadá­sát az őszinte igyekezet, a mérhetetlen lelkesedés fűtötte át.” Ritka pillanatként a magyar államiság kezdeti építészeti emlékeinek, a magyar katoli­kus egyház alapépítményeinek és intézményeinek tőszomszéd­ságában visszajött valami a középkelet-európai, dramati- kus színházi múltból. Dicséret illeti a kezdeménye­ző esztergomiakat, akik kita­lálták, hogy a hajdani királyi vár bejárata előtti térségen igen alkalmatos színházi já­téklehetőség alakítható ki... s ide éppen illene a vizsgaelő­adás. „Immár Esztergomig bandu­kolnak a nyári színházak ek- hós szekerei...” Íme egy-egy idézet, recenzió azokból az új­ságcikkekből, melyeket Kuti Levente, az esztergomi Ex­pressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda vezetője büszkén te­rít ki az íróasztalán. Ügy tű­nik, kétszeresen is igaz a ta­valyi Esztergomi Várszínház­ban nagy sikerrel játszott Le­genda a dicsőséges feltámadás­ról elnevezésű passiójáték, hi­szen nem remélt sikerrel tá­masztották föl a magyar Fi­renzében régóta halottnak hitt színimesterséget. — Valóban régi hagyományt ébresztettünk föl a tavaly be­mutatkozó Várszínházzal. Fél­tünk a fogadtatástól, ugyan­akkor azt is tudtuk; minőségi műsort kínálunk Esztergom­ban — mondja eltűnődve és már az idei nyár Várszínhá­zára gondolva a rendezést ma­gára vállaló utazási iroda fia­tal vezetője. — Nem tudtuk, hogy a la­kosság és a városban megfor­duló túristák mennyire érdek­lődnek majd ... Kellemesen csalódtunk, mind a négy jú­niusi estén — pedig az időjá­rás nem kényeztetett el ben­nünket — hű maradt a kö­zönség. Az előadásokat mint­egy másfél ezren látták. A második napon Koltai Gábor is megjelent, s a szabadtéri szín­házai; igazgatója elismerően szólt szinte minden részletről... — Jó volt a visszhang, ez is fokozta az érdeklődést. — Az eredetileg kétéves cik­lusra tervezett programot min­den nyáron megvalósítjuk. Az idén már nyolc napra kíná­lunk műsort, és még mindig nem a haszon reményében, hi­szen nyereségünk nemigen származik az előadásokból... Mi abból indultunk ki, hogy a pályakezdő színészeket pat­ronálni nemes cél. És való igaz, szívesen jönnek hozzánk ebbe az ősi városba a végzős színészek. Az idén június 5 és 15 között a GODSPELL cí­mű világhírű musicalt láthat­ják az érdeklődők. — Ebben az évben már kül­földi nézőkre is számíthatnak. — Épp ezért fontos a társ­irodákkal való szoros együtt­működés. Már most rangot je­lent ez a Duna-kafiyari prog­ram. Ezért sem engedhetünk az igényességből. Gondold csak el, mennyi elvárással lépnek elő­ször közönség elé a diákból színésszé váló főiskolások! S ezen a vizsgaelőadáson játsza­nak utoljára együtt... — A fiatalok teremtenek ha­gyományt a hagyományból? — Olyannyira^ hogy egyre jobb a hírük! És a budapesti programcsoportunk is teljes gőzzel segíti a reklámmunkát. Az idei programot már emlí­tettem. De ki akarjuk hasz­nálni a nyolc napig létező színpad minden szabad óráját. Szeretnénk a gyerekeket és a fiatalokat is elcsábítani a Ben- kó-dixieland, a 100 Folk Cel­sius, valamint Halász Jutka és Bródy János segítségével. Amatőr színjátszócsoportoknak is felkínáljuk a „világot jelen­tő” deszkát. Emellett termé­szetesen az IBUSZ megrendezi a gitárfesztivált, a Komtourist pedig a históriás játékokkal rukkol ki. A város és a színművészeti főiskola szándéka szerencsé­sen találkozott. Minden esetre Szinetár Miklós és Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója jó érzékkel adta és adja segít­ségét a feltámasztott eszter­gomi színjátszás ébrentartásá­ra. Egy év múlt el, máris így mondják: rangot jelent Esz­tergomban vendégszerepelni. Ezt a nemes kezdeményezést az OIH, a KDIB, a város ta­nácsa és üzemei készséggel tá­mogatják. (Várszínházi újság, 1987) N .T.: „Ami a város-(akkot tanács-)házi zászkófekvonást iííeti, ünnepékyes évadnyitót is terveztek kö­réje. Engem ért a megtisztektetés - Bartus Lászíónak, az Áftaíános Műveíődési Központ ifjú igazgató- heígettesének közvetítésévek- hogy szökném meg a részketesforgatókönyvet. Persze igyekeztem a [ehető kegtarkákk „körítést”papírra ákmodni: fanfárok szignákjávaía Városháza erkékyérők, mazsorettekkek, íovas kintóvak, gakamhröptetéssekstk. Es természetesen az ikycn akkaímakhoz ekengedketetken sokada- kommak: az évadnyitó kírétőkazonnakkekkesen fekhuzdukt, önfekedten a főtérre tódukó várospokgárok- kak, „aprajávak és nagyjávak”, korra, nemre ésfekekezetre vakó tekintet nékkiik...

Next

/
Thumbnails
Contents