Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
így kezdődött... Csodaszép, verőfényes nyári nap van, midőn történetünk elkezdődik. A magyarság világszerte Istvánt és az államalapítást ünnepli. így van ez már 1083 óta, amikor legelső keresztény királyunkat I. László kezdeményezésére szentté avatták, hamvait kihan- tolták, testét pedig a korabeli szemtanúk szerint teljesen épnek találták. Augusztus 20-án temették újra, s ezt a napot az uralkodó kilenc évvel később, a szabolcsi zsinat javaslatára, a kötelező ünnepek sorába iktatta. Azóta, vagyis több mint 900 éve - noha István királyt és tetteit a különböző korok és ideológiák különbözőképpen ítélik meg - az emberek szemében Szent István mindig is szeretve tisztelt kultikus hős maradt. Utóvégre Géza fejedelem fiának történelmi szerepvállalása nélkül a magyarok valószínűleg ugyanolyan sorsra jutottak volna, mint a kazárok, besenyők, kabarok s mindazon népek, akiknek elfeledett nevét ma már csak a történelemkönyvek ői'zik, ha őrzik. Az államalapítás eredményeként ezzel szemben a középkori magyarok a nemzetté válás időszakában majd győztesen juttathatják érvényre önazonosság-tudatukat, vívhatják ki függetlenségüket. S habár a magyar állam és a magyar nemzet határai a történelem során ritkán estek egybe, István király mindörökre egyetlen kulturális és lelki közösségbe forrasztotta a későbbi modern magyar nemzet minden egyes tagját, bárhol is él a nagyvilágban. Vajk - a pogány Géza fejedelem, valamint az erdélyi Gyula vezér Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett Sarolt nevű lányának fiúgyermeke - Esztergomban pogánynak született. Apja úgy másfél évtizeddel fia születése előtt választotta állandó székhelyéül a Duna torkolatában található, jól védhető központi helyet, ahol már a rómaiak is egy, a limes részét képező castrumot építettek „Solva” néven. A jövendőbeli „István” tehát Kelet és Nyugat között nevelkedett Adalbert prágai püspök szellemi irányításával, áld nem csupán megkeresztelte tanítványát, de komoly része volt az immár keresztény magyar fejedelmi utódnak és Gizellának, Henrik bajor herceg leányának, II. Henrik német császár testvérének házasságkötésében is. Apja halála után István fejedelem lényegében Géza jól előkészített terveit váltotta valóra. Hol kegyetlen harcok árán, hol - ritkábban - békés úton győzte le törzsi ellenfeleit, és egységes államot hozott létre. Mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati kereszténység felé orientálódik: 1000 karácsonyán pedig az első francia származású római pápa, II. Szilveszter apostoli áldásával és általa küldött koronával Istvánt király- lyá koronázták a szülővárosában. Esztergom az Árpád-kor idején ennél fogva az európai független Magyar Királyság fővárosa lett. Egyben I. István uralkodása óta mindmáig érseki székhely Az első székesegyházat nevelőjének tiszteletére ugyancsak az első keresztény magyar király építtette a Várhegyen. Ám az a kép, ami manapság fogadja az ide látogatót, gyökei’esen eltér a kora középkoritól. A jelenlegi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá, Magyarország legnagyobb egyházi épülete lett. Az alapkőletételre épp Szent Adalbert ünnepén, április 23-án került sor - mely napon egyébként William Shakespeare is született, illetve meghalt. A „Magyar Sión” környezete szakrális tér. Mellette a Géza fejedelem által építtetni kezdett ídrálvi vár maradványai, a történelmi emlékek és emlékezet „Szent István vá184-
