Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Az elmúlt 25 év
Friedrich Sc.hii.i kr Adri fr JÚLIUS 21., 22. Komámasszony, hol a stukker? a Bambefßi Hoffmann Theater Maria Stuart, Kőmyirt ma 'khoíilmid Elisabeth, Königin txttt England Hanna Kennedy, Amme tier Marid Stuart Robert Dudkry, Gmf /un Leicester Georg Talbot. Graf mm Sbrvv'dmry WiIMm Cecil, Boron ion Burleigh Wilhelm Datison. Amim Faulet Mortimer Pendels ffrffe GrafAubespitie, h'ntnzOsiscber Gmumclier Henker német nyelvű előadása Nina Ark*« Gram® Eqoen Karin M. Schnhdek AnOheas Uuui M.ANP»Xj Gkrunc. Dirk SchCuce Lukas Ráhme* Fujwak Waiter Ernst Hofstetteb StYTAN DZIESZAVA /mho. H.wr "K5® Dramaturg Nina Lokenz A'*. ■r/JerfMsszisztens: Ivünké Hagen RtM>tzO; Ralnek Lewandowski ő börtönét is jelentette, mert 19 évig tépelődött azon, ki meije-e végeztetni ellenfelét. Ezalatt várról várra hurcolták, őreit állandóan váltották, ennek ellenére mindig akadtak újabb és úiabb hívei, s a fogoly végig erős politikai tényező maradt. Valljuk be: szép, de igen nehéz feladat várt bambergi „testvéreinkre”. A színházba lépve meglepett, hogy semmiféle díszletet, de még egy árva kelléket sem láttam, csak az elárvult deszkákat. A meglepettség azonban nem tartott soká, valamit sejtetett az előadásról, mégpedig azt, hogy a dráma önmaga „adja magát”, a dialógusok és monológok különösebb külső beavatkozás vagy kényszer nélkül bontják jnajd ki a néző előtt a cselekményt. így is volt. A rendezés és a színészi játék mesterien adta vissza a drámát, mindenféle mesterkélt „elvezetés” és „többet akarás” nélkül. Egyedüli technikai segédlet a fények remek alkalmazása voltj ez fokozta vagy jelezte az egyes jelenetek hangulatát, néha helyszínét. A felvonások közötti cezúrát is pofon egyszerűen, de annál világosabban jelezték: sötétbe borult a színpad. Ha a nézők közül valaki ismerte az uralkodónőkről készült korabeli képeket, minden nehézség nélkül rájuk ismerhetett. A díszlet- tervező még a fejeket díszítő diadé- mokat is hűen utánozta. A történet gyújtópontja a két koronás fő találkozása a fotheringhay-i kastély kertjében (ami a valóságban soha nem történt meg, de a drámai kompozícióban nélkülözhetetlen szerepe van). Ebben a jelenetben a gőgjétől szabadulni képtelen Erzsébet a skót királynő szemére hányja vétkeit, akit, miután hiába próbál annak szívére hatni, végül elborítanak indulatai: „Higgye meg, forgandó a földi sors! Az istenek a gőgöt megtorolják! Tisztelje és félje a szörnyű erőt, Mely engem most lába elé taszít... ” (Kálnoky László fordítósa) (ÉVID, 2005. (yffyi Görgey Gábor nagysikerű komédiája a* 1968-as, vészterhes politikai időkben megtartott premiere óta sokszor és sok helyen került műsorra, hazánkban, a Kárpát-medencében, de Nyugaton és Európa határain túl is. Ennek a folyamatnak a rendszerváltozás, a pártállami diktatúra megszűnése sem vetett véget, a bemutatók a 90-es évektől csak szaporodtak. Ez is jelzi, hogy a különböző társadalmi rétegek közötti békétlenség, a hatalomvágy és az elfojtott indulatok kicsinves törlesztése ma is jellemzi társadalmunkat, még ha ez nem is foglalkozási ágak, osztályok szerint tagozódik. A mű öt ember, a lumpenproletár, a földműves, az arisztokrata, az értelmiségi és az identitását vesztett, gerinctelen kispolgár kegyetlen, karikaturisztikus gúnyrajza, amelyben a hatalom (a fegyver) birtoklása függvényében változik meg mindegyikük viselkedése. így lesz a megalkuvó elnyomottból a szerencse fordultával öntetszelgó, másokat megalázó E otentátor. A szabadságvágy fölé crekedó despotikus hatalomvágy mindenkit egyformán a hatalmába kerít, de az ismétlődé cselekmény komikuma csupán keseré- des befejezésbe torkollhat: a szocializmus időszakában a darab végén a kinyitott kapu egy nagy, vörösre festett téglafalra nyílt. A mostani előadáson ehelyett már az unió fala és zászlója állt Kiemelve, illetve megkérdőjelezve a vágyott szabadságnak magát a fogalmát is. Az író véleménye szerint a mű a „mai olvasatban (1991). itt és most (...) minden egyes nézőnek az őt történelmi figura valamelyikében önmaga felismerését-és ami a legfontosabb. az elutasítást (hirdeti): én nem akarok többé ilyen lenni! Akkor egyszer talán mégiscsak kinyijük majd azzal a mindvégig a kezünk ügyében fityegő kulccsal közösen a kaput, mely kifelé vezet az elrontott múlt évszázadaiból." A komédia szinte kizárólag a helyzetkomikum kiaknázására épül (hiszen jellemében, kétszínűségében mind az öt alak: egy), Vas- Zoltán Iván rendezésében a bohó- zati elemek fokozása elnyerte a közönség tetszését az esztergomi bemutatón is. Az előadás a várakozásnak (és az általános tapasztalatnak) megfelelően itt szintén sikeres volt: pénteken telt ház, szombaton még a lépcsőkre is jutó közönség fogadta a színészeket. Az alakok megformálása (talán éppen a jellemek elnagyolt, sztereó- tipikus volta miatt) nem jelentett nagyobb kihívást a színészek számára - a legkiemelkedőbb közülük talán K. M&Iler, a Kálloy Molnár (K. Molnár) Péter alakította ügybuzgó, visszataszító személyiség volt. Bár a komédia abszurd darabnak túlzottan történelmi, történelmi parabolának viszont éppenséggel egysíkú, a mű esztergomi bemutatóin a közönség ettól függetlenül jól szórakozott. (ÉVID, 2005. augusztus 4.) Görgey Gábor kirí komédia 2 részben Cuki Méltóságos K. Müller Kiss Márton Borbiczki Ferenc Rajhona AdAm Kálloy Molnár Péter SCH! ANGER ANDRÁS Harna Péter Diszlel-feltnez; Húsos Annamária .1 rendező munkatársa: C/.ipó Gabriella Rendező: Vas-Zoltán Iván
