Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Az elmúlt 25 év
ugyanakkor a második meglepetésemre is. Úgy esett, hogy ismét csak a nézőtér szélén jutott helyem, ami azzal járt, hogy a doboz belsejének egy része takarásban maradt, a vizuális élmények egy részének tehát lőttek. (Hála segítőkész barátaimnak, végül a karzatról nézhettem végig az előadást.) Ennek az volt az egyszerű oka, hogy a rendező nem számított ekkora érdeklődésre, magyarul, hogy a később érkezők perifériára szorulhatnak, vagyis hátrányos helyzetbe kerülhetnek. íme a pesszimizmus és az emberek közötti egyenlőtlenség relációja. Lányregény 2 részben (Jössz te még az én álmaim utcájába...) az Esztergomi Várszínház és a Kecskeméti Katona József Színház közös bemutatója Irén (feleség iO körüli-) TÖREKY ZSUZSA Géza (férj 45 körüli) HORÁNYI LÁSZLÓ Liliké (lány Igáiról, 20 körüli) HORVÁTH ERIKA Varga úr (Liliké pártfogója 50-60 körüli) VITÉZ LÁSZLÓ Pisti (Géza öccse, 35-40 körüli) FAZEKAS GÉZA Dr Bittner (nőgyógyász, 50-60 körüli) Kiss JENŐ Öreganya (liliké nagyanyja, 70*0 között ) JABLONKAY MÁRIA Iván (operatőr, 30-50 között) SZÉPIAKI GÉZA LojZi (álmos stájer mélák 30-50 közön) REITER ZOLTÁN Pasi (Irén kapcsolata 40 körüli) PÁL ATTILA Dramaturg. Gykrgyádhsz László Díszlettervező: Minorics Krisztián Játék-látványterv: Pinczés István Jelmeztervező: Huszthy Edit Ügyelő: Horváth Ferenc Irodalmi munkatárs: Kulcsár Edit Rendezőasszisztens: Érigyesi Tűndc Rendező: Pinczés IstvAn A szereplők. Ezt látszott megerősíteni a szereposztás előzetes tanulmányozása, melyben olyan megjelölésekkel találkozhattunk, mint Irén (feleség 40 körüli), Géza (férj 45 körüli), Liliké (lány Igáiról 20 körüli) vagy Pisti (Géza öccse 35-40 körüli) és hasonlóképpen mind a tíz szereplő felsorolva. Hétköznapi nevek a jelenkor magyar valóságából, melyek tényleg arról árulkodnak, hogy az elbeszélt történet hasonmásai nap mint nap körülöttünk játszódnak, sőt alkalomadtán mi magunk vagyunk a részesei. Gyakori eset, hogy a szereplők életkorát is közlik, amivel a darab életszerűségének érzését hangsúlyozzák, azt hogy valóban hús-vér emberek lépnek elénk, nem pedig távoli idők heroikus alakjai. A „regény” egyik legérdekesebb figurája dr. Bittner, a nőgyógyász (50-60 körüli), aki látszatra bolond ugyan, ám szarkasztikus humora valójában a történések fölé emeli, ő az egyetlen, aki a históriából mintegy kilépve szerepel, felülről látja a dolgokat. Ha jól meggondolom, akár ki is hagyható a cselekményből, az őnélküle is teljesen kerek, érthető, csakhogy nem lenne, ami a kibontakozó fejlemények szépen haladó szekerét, néha-néha „megdöccenti", mint-egy felrázva ezzel utasait. A történet. Adott hát a kiinduló állapot: látszólag békés, kiegyensúlyozott, középkorú házaspár, akik jól megértik egymást, az életben felmerülő problémáikat képesek civilizáltan, „tárgyalóasztalnál” megoldani. Éppen egy ilyen „asztal- jelenetnél”, azaz vacsoránál kapcsolódunk be a történetbe, amikor a férj amúgy mellékesen megemlíti, hogy megismerkedett egy fiatal lánnyal, de csakis, kizárólag ismerősök, semmi több. Az asszonyban feljajdul a sejtelem, a vihar első, eresztékeket megcirógató fuvallata. A drámai szituáció harmadik alapköve Lili143
