Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Az elmúlt 25 év
Emlékezetes előadásokkal zárt a Várszínház Kétségtelen, hogy az idei színházi szezon legkülönlegesebb látványosságait a Japán Kulturális Napok programjai jelentették városunkban. Bár a Távol-Kelet múltidéző zenéje és kultikus mozgásművészete igencsak távol áll az európai ízlésvilágtól - s ez egyben indokolja is a megszokottnál gyérebb érdeklődést a távoli országból érkezett Kasai Tánc Társulat táncosai és zenészei maradandó élménnyel gazdagították augusztus 8-án és 9-én a Várba látogatókat, de a délelőtti és délutáni színes programok - a kimonó- és maszk-kiállítás, a tea-ceremónia, a koto koncert, a kimonó divatbemutató - is különleges csemegét jelentettek. Különös jelentőséget ad e bátor kezdeményezésnek az a tény is, hogy a Japán Kulturális Napok eseményeire nemcsak a Magyar Suzukiban dolgozó, de hazánk más városaiban élőjapánok közül is sokan ellátogattak Esztergomba. * Katona József 1815-ben egy drámai pályázatra írta a Bánk bánt, de a bíráló bizottság nem sorolta művét a díjazottak közé. Később az író ismerősei tanácsára átdolgozta a drámát, de az megújított formában sem kerülhetett színpadra: a cenzúra - izzón hazafias tártál ma miatt - nem engedélyezte a mű színrevitelét. A dráma II. Endre király korában játszódik, s a mű társadalmi háttere erősen emlékeztet Katona korára, a Habsburg-ház uralmára. A dráma merániai királyasszonya, Gertrudis magával hozza lakájhadát, s az idegenaj- kúak magukhoz ragadnak minden hatalmat. Az ellenük lázadó magyar urak társadalmi és a családi boldogságáért küzdő Bánk személyes harca elevenedik meg a műben. A dráma csak négy évvel Katona halála után jelenik meg színpadon, mégpedig Kolozsváron. A pesti közönség csak öt évvel később ünnepelheti a költőt. Erkel Ferenc figyelme ekkor fordul a Bánk bán felé, de az Egressy Béni librettója alapján elkészült dalmű csak 1861-ben, a zsarnokság enyhülésének idején kerülhetett a Nemzeti Színház színpadára. Ábrányi Koméi többek között ezt írta akkor a bemutatóról: „A magyar hazafiság, kitartás, lelkesedés élesztő forrásává vált, s hatalmasan pótolta az erőszakosan feloszlatott országgyűlésen elnémított politikai szónoklatokat.” Az idén, Nagyboldogasszony ünnepén a Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata által bemutatott mű rendezője, Dehel Gábor szerint a dráma mondanivalója még ma sem évült el. „Ma, amikor megtébolyult az emberi szabadság, ... s dombérozhatnak körülöttünk ájta- tos-képmutató Gertrudisok, hatalmat őrző apparátusok fürkészhetik gondolatainkat, léteznek még cselszövő politikai pojácák, kik tűrőképességük határán túlra csábítják áldozataikat, majd kaján elégtétellel szemlélik bukásukat, talán soha jobban nem érthetjük meg Melinda őrületét, hiszen még vibrál bennünk a tébolyító érzés: valami végzetes veszély fenyeget...”-nyilatkozta a drámáról. De hasonló szellemben ír róla a szintén erdélyi Kiss Katalin is: „A Bánk bán olyasmiről beszél, ami lényegessé vált a Kárpát-medence minden magyarjának: az állandó küzdelemről a megsemmisítésre törekvőkkel szemben.” Az augusztus 15-i előadás a Bazilika melletti nagyméretű színpadon sikert aratott a nagyszámú esztergomi és környékbeli közönség előtt. Az előadás gyengéit-néhány énekes indiszponált- ságát - bőven ellensúlyozta a kiváló rendezés, a nagyszerű díszletek és jelmezek, az opera látványossága, néhány kimagasló alakítás, valamint az crkeli- zene minden szépséget híven tolmácsoló zenekar. * AUGUSZTUS 15. l,l...11, Bánk bán opera bárom felvonásban a Kolozsvári Állami A\agyar Opera előadása Szövegét Katona J<* .Mii ti nullá ja alapján Egressy Béni írta. Rend ezö DEHEL GÁBOR AUGUSZTUS 17. M AGYAR MUZSIKA ÖRÖKSÉGE Szent Kinga gyűrűje népi misztériunijátélv Á XA-rpád-bázi Kintit 1999-ben történt ószandeei szentté avafcisa a magyar és a lengyel nép szellemtörténetének egyik Ieghangsúlyosabb eseménye volt a közelmúltban. A 2000. évi Csiksomlyói Búoiú záróeseménye volt a több ezres tömeg előtt sikerrel színre vitt .Szent Kinga gyűrűje c. népi nusztériu inja lek ősbemutatója, melyet.» «Szent év és Szent Kinga egyaránt iIlletett. A gyermekfolklórt, archaikus népi imádságot, magyar év lengyel egyházi, kozépko- • ri zenei emléket, történelmi énekel és népdalt, népzenét, klasszikus zenét ötvöző különleges bantfvitclu mű legújabb szentünk emelkedett életútját idézi meg, OROK VIOLÄ igényes válogatisában es rendezésében. Az előadás méltóképpen emlékeztet Azént István cs magyar szentjeink örökségre, a mayvar szenti végén. 118
