Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)

Az elhunyt, vagy 2016-ban már nem aktív alapító tagok, tisztségviselők szakmai életrajza

tográfiai Biennáléknak. 1988-től a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja, az Esztergomi Művészek Céhének pedig alapító tagja. Irodalom: N[AGYFALUSI] T[ibor]: Az Esztergomi Művészek Céhe. ÉVID, 1991. nov. 11. 15. 41. sz. 5. p. ; Eszter­gom, Vármúzeum TÁRLATOK A VÁRHEGYÉN! ÉVID, 1992. aug. 14. 30-31. sz. 4. p.; Komárom-Eszter- gom megye Önkormányzata és a Duna Menti Múzeum. ÉVID, 1994. okt. 20. 42. sz. VERTEL JÓZSEF grafikus, bélyegtervező (Dömös, 1922 - Budapest, 1993) Dömösön és Budapesten élt. Budapesten, az Iparrajziskolában kezdett tanulmányait folytatva, 1947- ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Itt Aba Novák Vilmos és Konecsni György voltak a mesterei. 1947 és 1950 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban díszítőfestést ta­nított, majd 1950-től 1970-ig a Pénzjegynyomda tervezőjeként több száz bélyegblokkot és bélyeget tervezett és metszett a Magyar Posta megrendelésére. 1970-től önálló bélyegtervezőként folytatta munkásságát. Első, a Lánchidat ábrázoló bélyege 1949-ben jelent meg. Tervezett bélyeget Líbiának, Libanonnak, Algériának, Mongóliának is. Témáit a történelem, a műemlékek, a művészeti emlékek, a növény- és állatvilág, a pozitív tartalmú politikai események, a sport, az űrrepülés adja. Városokkal kapcsolatos bélyegei között kiemelkedő helyet foglal el Budapest, Dömös, Visegrád, Szentendre, Vác, Esztergom. Esztergomi témái közül ki­emelkedik a Főszékesegyházi Kincstár jeles darabjait - Zsigmond király szarvserlege, Esterházy Imre úrfelmutatója, Mátyás kálvária, Oláh Miklós pásztorbotja, Mátyás deák kelyhe - magában foglaló bé­lyegblokk, az 1000 éves Esztergom bélyeg és emléklap, az Esztergom és Espoo testvérvárosi szerződése alkalmából készült emléklap és a Mindszenty emléklap. A bélyegtervezés mellett szívesen kalandozott el a grafika világába. Ebbéli munkássága nyomán réz­karcok, emléklapok, ex librisek, bélyegzőtervek, alkalmi képeslapok sora született. Munkáit formai tisz­taság, grafikai érzékenység, biztos komponáló készség jellemzi. Díjak, kitüntetések: 1953: Olasz bélyegművészeti díj; 1955: az Olasz Olimpiai Bizottság sportbélyeg-pá- lyázata, Bonacassa-díja; a Sportphila c. lap különdíja az úszósport legszebb bélyegéért; az Olasz Úszó­szövetség ezüstserlege; Federico Cortenesi-érem; Attilie Ferraris-aranyérem; Olasz Olimpiai Bizottság érme; 1967, 1978, 1980: ENSZ bélyegterv-díja. Magyarországon több megvalósult terve érdemelte ki „Az év legszebb bélyege" kitüntető címet. 1992: Komárom-Esztergom Megyéért díj 2006: Magyar Kul­túra Lovagja (posztumusz) Az EMC alapító tagja és haláláig tagja volt. Válogatott egyéni kiállításai: Visegrád: Salamon-torony 1969, Mátyás király Múzeum 1975, 2012; Esztergom: Balassa Bálint Mú­zeum 1973, 1993; Tokaj: Kisgaléria 1973; Pécs: Orvostudományi Egyetem 1976, 1987; Dorog: Műve­lődési Központ 1979; Tatabánya: Népház Galéria 1981; Dömös: Dömösi Galéria 1982; Nagymaros: József Attila Művelődési Ház 1983; Tata: Kuny Domokos Múzeum 1985; Vác: Madách Imre Művelő­dési Központ 1985; Balassagyarmat: Horváth Endre Galéria 1991; Budapest: Bélyegmúzeum, 1992 Emlékkiállítások: Göd: Művelődési Ház 1996; Dömös: Török kori Malom 1996 Külföld: Basel: Képzőművészeti Főiskola 1988; Felsőőr-Bad-Tatsmandorf (AT): 1989; Espoo (FI): 1990 Fontosabb csoportos kiállítások Esztergom: Rondella Galéria 1977 (Esztergomi Tárlat), BBM 1980 Dunakanyar Nyári Tárlat, Rondella Galéria 1982 (BBTkiállítása); Dömös: Galéria 1977, 1992 (Dömös a képzőművészetben) Külföld: Zug (CH): 1982 (Komárom megyei képzőművészek kiállítása); Espoo (FI): 1984 (Esztergomi képzőmű­vészek kiállítása) 55

Next

/
Thumbnails
Contents