Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)

Az elhunyt, vagy 2016-ban már nem aktív alapító tagok, tisztségviselők szakmai életrajza

Irodalmi munkássága:

Az 1970-es évektől az Élet és Irodalom, a Népszava, az Új írás és különböző napilapok szívesen közölték Morvay László verseit.

Önálló kötete:

MORVAY László: és oly ritkán, versek, képek 1972-1997. Chicago-Budapest, 1997, Framo - M-Szivárvány Alapítvány. (Szivárvány könyvek, 33.)

Szerkesztője:

MORVAY László szerk.: Tüzzománcművészek Magyar Társasága. Bemutatkozó kiállítás katalógusa. Budapest, 1997, Budafok-Tétényi Művelődési Ház Budatétényi Galériája ; MORVAY László szerk.: Tűzzománcművészek Magyar Társasága 2000. évi katalógus, előszó: ifj. Gyergyádesz László. Budapest, 2000.; HÉVÍZI Éva - MORVAY László szerk.: I. Nemzetközi Budafoki Zománcművészeti Triennále 2001. Katalógus, ifj. Gyergyádesz László. Budapest, 2002.

Irodalom:

MORVAY Petra - KOVÁTS Borbála szerk.: Morvay László. Monográfia. Budapest, 2009. M. Németh Márta magánkiadása.; BÁRDOS István: 1947 - Morvay László - 2004. Esztergom és Vidéke, 2014. 3. sz. 4-6 p.; BÁRDOS István: Morvay László (1947-2004) Emlékező sorok halála tizedik évfordulójára. Atelier, 2014.1. sz. 30. p.; PAPP Gábor szerk.: Morvay László tűzzománcai. Budapest, é. n., Nemzeti Kulturális Alap, 20 p.; Stációk. Morvay László tűzzománcai. Kortárs magyar költők versei. Harkány, 1993, Harkány Róm. Kát. Egyházközség, 39 p.; FELEDY Balázs: Morvay László, szerk. Füry Anna [Galéria 13 katalógus 2015. szeptember 24. - október 22.] Budapest, 2015, Galéria 13, Soroksár Nonprofit Kft., 35 p.

MUCSI ANDRÁS művészettörténész (Szentes, 1929 - Esztergom, 1994.)

A Szegedi Tudományegyetem latin-történelem szakán (1947-1949), majd 1952-ben, az ELTE művészet- történet-muzeológia szakán diplomázott.

Előbb a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum (1952-1953), 1953-1973 között az esztergomi Keresztény Múzeum, 1973-1991-ig, nyugállományba vonulásáig a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum művészettörténésze.

Fő kutatási területe a középkori egyetemes és magyar festészet, valamint a kortárs magyar festészet. Esztergomban, Zolnay László igazgatósága idején Prokoppné dr. Stengi Mariann, Mucsi András és felesége M. Várhelyi Vanda alkotta azt a számszerűen kicsi, de szellemi hatásában meghatározó szerepű művészettörténész csoportot, amelyhez 1952-ben társulhatott a művészet- és irodalomtörténészként is jegyzett jeles műgyűjtő Dévényi Iván. A csoport 1955-ben Varga Dezső és Eszlári Éva restaurátorművészekkel, valamint Mojzer Miklós művészettörténésszel bővült. Az országos és nemzetközi művészeti életben egyként tájékozott betelepültek közös értékrend alapján egymásra találtak a város művészeti közéletének olyan megkerülhetetlen egyéniségeivel, mint Martsa Alajos fotóművész, az 1950-es évek végéig Esztergomban élő dr. Völgyessy Ferenc orvos, műgyűjtő. A Keresztény Múzeumban végzett közös munkájuk eredményeként rangos kiállítások otthonává vált Esztergom. Az országban itt mutatkozhattak be 1955-ben és 1956-ban, még az októberi forradalmi események előtt az európai avantgárd olyan képviselői, mint Gadányi Jenő, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Rozsda Endre, Barta Lajos, Jankovits József, Anna Margit és Bálint Endre. Kapcsolataival, a megyei és országos lapokban és folyóiratokban közreadott írásaival hozzájárult ahhoz, hogy a szellemi karanténba kényszerített esztergomi művészek egyre szélesebb nyilvánosság elé tárhassák alkotásaikat. Szentendrei működésének évei alatt sem szakadt meg kapcsolata Esztergommal, az itt élő művészekkel. Élénk érdeklődéssel kísérte a Sigillum csoport munkáját. Jó szívvel állt az élére a Balla András kezdeményezésére 1991-ben létrejött Esztergomi Művészek Céhének. Az esztergomi képzőművészeti közéletben végzett eredményes munkáját elismerve, a város képviselőtestülete 1994-ben posztumusz Pro Űrbe kitüntetésben részesítette.

52