Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)
Az elhunyt, vagy 2016-ban már nem aktív alapító tagok, tisztségviselők szakmai életrajza
valamint a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat tulajdonában, hazai és külföldi magángyűjteményekben. Irodalom: https://www.youtube.com/results?search_query=koll%C3%Alr+gy%C3%B6rgy+fest%C5%91m%C5 %Blv%C3%A9sz /; továbbá: https://www.youtube.com/watch?v=lDVbODrOMMA LOSONCI Miklós: Kollár György bemutatkozása Szegeden. Dolgozók Lapja, 1982. okt. 23. 249. sz. 4. p. ; WEHNER Tibor: Minden szín. Kollár György festőművész kiállítása. Szeged, Gulácsy Terem, 1982. okt. 11. Művészet; 12. sz. 55-56. p. ; Vásárhelyi festők összeáll.: Kristó Nagy István. III. Budapest, 1988. Corvina K. 216 p. [Önéletrajzával] ; CSOÓRI Sándor: Esztergomi töredék, vál., szerk., bev.: Nagyfalusi Tibor. Esztergom, 1990, Komárom-Esztergom Megyei Tanács [Kollár György] 47. p. (40-48. p.); DÖMÖTÖR János: Mártély a művészetben, szerk.: Lengyel András. In Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1995/1996. Szeged, 1997, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 281. p.; FITZ Péter szerk.: Kortárs magyar művészeti lexikon 1. köt. Budapest, 2000, Enciklopédia K., / WEHNER Tibor: Kollár György festőművész (1950-1992). Esztergom, 1993, [Esztergomi Vármúzeum], 80 számozatlan p. MORVAY LÁSZLÓ festő, grafikus, tűzzománc művész, (Esztergom, 1947 - Budapest, 2004) A művészpályára való felkészülésében meghatározó szerepe volt az esztergomi Képzőművészkörnek. Első diplomáját az egri Eszterházy Tanárképző Egyetem jogelődjének földrajz-rajz szakán Blaskó János festőművész és Katona Zoltán növendékeként, a másodikat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerezte. Itt Patay László és Bráda Tibor voltak a mesterei. A tűzzománctechnika mesterségbeli tudását Morelli Edit és Kátay Mihály útmutatásai szerint gyarapította. Művei „figurálisak, klasszikus hagyományt őriznek, reneszánsz ihletésűek, főleg biblikus témájúak, etikai problémákkal és az emberi kapcsolatok ábrázolásával foglalkoznak, nem nélkülözik a humort és a szarkazmust sem. A vonal és a szín harmóniájának megteremtésén és egyénített megjelenítésén túl a különböző képzőművészeti technikák összeépítésével és megújításával..." foglalkozik. (PAPP Gábor: Morvay László ... ÉVID, 1997. febr. 27. ) Kiállításaival gyakran jelentkezett szülővárosában, majd Magyarország, Európa, Afrika, az Amerikai Egyesült Államok és Japán kiállítótermeiben. Közéleti aktivitását jellemezte, hogy tagjai közé fogadta a Művészeti Alap, a Magyar Illusztrátorok Társasága, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége. Az Esztergomi Művészek Céhe alapító tagja volt. 1997-2004: a Tűzzománcművészek Magyar Társasága alapító tagja és első elnöke; alapító tagja és vezetője 1974 és 2004 között a Gaál Imre Ifjúsági és Gyermek Képzőművészeti Stúdió, majd Alapítványnak (melynek jogutóda 2005-től az ő nevét vette fel: Morvay László Stúdió). Munkásságát több külföldi és hazai díjjal ismerték el. Emlékkiállítások: Hévíz: 2004; Soroksár: 2007; Szombathely, Esztergom: 2014; Budapest: 2016 Fontosabb köztéri tűzzománcai: Márta mama Oltár, tűzzománc oltárkép, keresztét (1992, Nagyvárad, Vár templom); Kettős kereszt- út (1993, templomkert, Harkány); Lisieux-i Szent Teréz szárnyas oltár (1994, Tóti, /RO/ Lisieux-i Szent Teréz-templom); A magyarok hét nyila (1996, Ópusztaszer); Szent István (1999, Hévíz Városháza főfal millenniumi emlékműve,); Ecce Homo, oltár, a Kálvária és a Keresztút zománcképei (2002, Szenttamás /Opstina Srbobran /RS/ Feltámadott Krisztus kápolna); Szent Anna (Esztergom 2002, Mindszenty Iskola díszudvara); Szent István és Szent Imre (Esztergom, 2003, Mindszenty Iskola díszudvara). Sorozatai: Kakadu (1994); Totemek és idolok, Profán oltárok, Hét boszorka van (2002); Huncut táj, Hal-táj; (huszonhét darab, 2002-2003). 51
