Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)
A Céh csoportos kiállításai
2001. október 19-én a Rondella Galériában Horváth Béla múzeumigazgató nyitotta meg a jubileumi tárlatot.63 Ez a kiállítás, az év végén esedékes vezetőségválasztást is figyelembe véve korszakhatárként, alkalmat adott az elmúlt tíz esztendő elemzésére is. Wehner Tibor művészettörténész, a kiállításhoz kapcsolódó CD ROM előszavában kifejtette: „Az esztergomi születésű, Esztergomban dolgozó, Esztergomhoz kötődő művészek körében napjainkban a festők vannak túlsúlyban, és a fotográfusok jelenléte erőteljes. A fiatalok csapatához, a közép- és az idősebb nemzedékhez kapcsolható művésztagok alkotásai általános hagyománytiszteletről tanúskodnak: a tradicionális mű-keretek, a kamara-méretek, a szabályos - természetelvű vagy elvont - táblaképek, pasztellek, kollázsok, egyedi és sokszorosított grafikák, kisplasztikák, tűzzománcok, fotográfiák, bútorterv- és restaurációs dokumentációk kiegyensúlyozottságot, a klasszikus értékrend megbecsülését sugározzák. Nincsenek szélsőségek, a 20. századi avantgarde kezdeményezések tanulságainak visszafogott, szuverén alkotói attitűddel átszínezett interpretációival szembesülhetünk a céhtagok műveit szemlélvén. Rendkívül figyelemre méltó, örvendetes jelenség, hogy e magyarországi kisvárosban húsz-huszonöt alkotó munkájára alapozva, immár egy évtizede folyamatosan dolgozik ez a csoport, azonban a tízéves évforduló alkalmából rendezett kiállítás műegyüttesében, e művészeti ágak és technikák változatossága által éltetett, kvalitásos műveket felvonultató kollekcióban az »esztergomiság« jegyeit általában hiába keressük: a hely szellemét, a couleur locale megjelenését, vagy akár csak jeleit, jelzéseit csak elvétve, mintegy mellékkörülményekként fedezhetjük fel. Vagyis a mesterség magas szintű művelésén túl annak a szellemiségnek az összefogó erejét kell megteremtenie, továbbéltetnie az Esztergomi Művészek Céhének az elkövetkező években - és ez az eredményes közös munka és a hosszú fennmaradás záloga -, amely a külsődleges jellegű szervezeti-formai kötődéseknél, a mindennapi funkcionálásnál sokszorosan fontosabb. Amit Mu- csi András a Céh alapításánál bábáskodva úgy fogalmazott meg, hogy [...] minden alkotó művésznek látható módon, munkájával kell bizonyítania jelenlétét és hűségét városa iránt, mely [...] helyet, otthont és élményt adó teret adott a benne élő művésznek..."64 A Céh jubileumi évéhez kapcsolódva VÍZ-FEST-ŐK Tárlat a 10 éves Esztergomi Képzőművész Céh tiszteletére címmel kiállítás nyílt a Petőfi Sándor Általános Iskola HÍD Galériájában. A 2002. évben a kiállítások sorát a Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett kiállítás nyitotta a régi Megyeháza dísztermében. A Fejér Megyei Művelődési Központ tisztelettel meghívja Önt, kedves családját és barátait a Fejér - Veszprém - Komárom-Esztergom megyék regionális együttműködésének jegyében az ESZTERGOMI MŰVÉSZEK CÉHE TÁRLATÁRA MEGNYITJA PÁLFALVl ANDRÁS a Megyei Művelődési Központ igazgatója KÖZREMŰKÖDNEK VAKLER ANNA és VARRÓ JÁNOS előadóművészek 2002. október 19-én (szombaton) 16 órakor a Kiállító teremben SZÉKESFEHÉRVÁR MMK Barátság Háza 111. Béla király tér 1. A Céh székesfehérvári kiállításának meghívója 63 Ezen Andráskó István, Balla András, Bangó Miklós, Barcsai Tibor, Brassay Gabriella, Ferenczi Gábor, Franta Dezső, Kaposi Endre, Kántor János, Kókay Krisztina, Kovács Melinda, Major Ákos, Mudrák Attila, Nagy László, Sinka Teréz, Szabó Judit, Szekeres János, Szentessy László, Szilágyi László, Szunyogh László, Tamási Péter, Turá- nyi Sándor, Wieszt József volt jelen alkotásaival. 64 N [AGYFALUSI] T[ibor]: Virtuális jelenlét... ÉVID, 2001. nov. 8. 44. sz. 5. p. Wehner Tibor CD ROM-on megjelent írása 18
