Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)
Az Esztergomi Művészek Céhe megalakulása és működése
koncepciójának kialakítását, a bírósági bejegyzés dokumentumainak előkészítését, a közösségi működés feltételeinek - összejöveteli helység, saját galéria - és a főbb tevékenységi körök számbavételét, rögzítését. Erről az „alakuló ülésről", mely inkább előkészítő megbeszélésnek tekinthető, a Céh irattárában nem maradt fenn jegyzőkönyv, így nem ismert az azon résztvevők személye. Az ott meghatározott feladatokat és azok végrehajtását Balla András 1991. május 26-án kelt, 1991/2. számú körlevele őrizte meg az utókornak.29 Ebben 1991. június 13-án 18 órára hívta össze a leendő tagságot, immár nem a Keresztény Múzeumba, hanem a Szabadidő Központba. Előzetesen arról tájékoztatta a meghívottakat, hogy Csernus Ferenc, a Szabadidő Központ igazgatója felajánlott a Galéria számára egy 35 m2 alapterületű helyiséget. Térítési díjat nem kér, a műalkotásokat megbízás alapján arra alkalmas személy árusíthatja. Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója úgy nyilatkozott, hogy szívesen fogadja a tervezett kiállításokat. Székhelyként szóba jöhet a Vármúzeum, a Balassa Bálint Múzeum könyvtárterme és a Szabadidő Központ. Kérte, hogy tegyenek javaslatot az egyes szakágak megbízottaira, illetőleg a művész ügyintéző személyére. 1991. szeptember 13-án megalakul az Esztergomi Képzőművészek Céhe A fenti előkészítő munka után és a tervnek megfelelően, 1991. szeptember 13-án, a Szabadidő Központban, Andráskó István, Barcsai Tibor, Furlán Ferenc, Kaposi Endre, Kollár György, Végvári I. János és Wieszt József festőművészek, Földes Vilmos, Szentessy László és Vertei József grafikusművészek, Kókay Krisztina grafikus- és textilművész, Morvay László grafikus- és tűzzománc művész, Bárdos Annamária keramikus, Székely Ildikó ötvösművész, Balla András, Mudrák Attila, Vass Kálmán fotográfusok, valamint Mucsi András művészettörténész30 részvételével létrejött az Esztergomi Képző-, Ipar- és Fotóművészek Céhe, rövid nevén Esztergomi Művészek Céhe. Az Esztergomi Művészek Céhe alapszabályai Az alakuló ülés nyílt szavazással a Céh elnökévé Mucsi András művészettörténészt, alelnökévé Andráskó István festőművészt, gazdasági felelősévé Bárdos Annamária keramikusművészt, titkárává Kaposi Endre festőművészt választotta meg. Döntött orról, hogy a Céh és egyben a Galéria székhelye a Szabadidő Központ (Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky u. 4).31 A Céh működési területét Esztergom és vonzás- körzetében határozta meg. A szervezet céljának és feladatának tekintette egyéni és csoportos kiállítások rendezését, a Céhbe tömörült művészek érdekeinek képviseletét, Esztergom és vidéke művészeti kultúrájának gyarapítását, a város esztétikai értékeinek megőrzését, azok hozzáférhetővé tételét, népszerűsítését. Kinyilvánította továbbá, hogy illetékesnek tekinti a szervezetet abban, hogy tesK. m f. K.pos, EnOre titkár j.k.v. A Céh 1991. szeptember 13-án tartott alakuló ülésének jegyzőkönyve 29 EMC irattára, 1991: Balla András 1991. máj. 26-án kelt 1991/2. sz. körlevele 30 EMC irattára, 1991: jegyzőkönyv az 1991. szept. 13-án tartott alakuló ülésről 31 [SZABÓ Károly]: Az Esztergomi Művészek Céhe 1991-1997. Kézirat 11
