Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)

készült padozatot tettek, ahol helyet foglalhat a közönség. A jelenlegi tervekben a betonlépcsőkből kialakított padozatot kívánják számozott székekre lecserélni, és az esőnapok, illetve az eső okozta kellemetlenségek elkerülése végett a színpad, és nézőtér fölé terveznek tetőszerkezetet. A nézőtérről lefelé haladva elérjük a színpadot, amely több oldalról is megközelíthető. Jobb oldalról, a nézőtér lépcsőjéről, a Budai torony pincéjéből, illetve a Budai toronyból leereszkedő falépcsőkön keresztül. A baloldalon, felülről a nézőtérről (mint a jobb oldalon), a színpad bal oldalán található rácsos vasajtón keresztül, (amely egy lépcsőhöz vezet és a színház bal oldali falával párhuzamosan, vezet felfelé, a színház hátsó bejáratához) illetve a színpad végében található vasrácsos kapun keresztül, amely az un. szárazárokba vezet.

A színpadot és nézőteret nemcsak a kapuszoroson keresztül közelíthetjük meg, hanem a bazilika felőli oldalról is. Ez a hátsó bejárata a színháznak (hátsó- vagy művészbejáró). Ezen a területen található a műszaki berendezéseknek helyet adó „szoba”, és innen indul a gyilokjáró a Budai toronyhoz. Az itt felsorolt járásokat szívesen használják az ide érkező rendezők, színészek a hozott produkciók előadásánál. Hiszen majd minden alkalommal át kell rendezni egy-egy darabot, hogy a hely adottságainak megfeleljen.

A Budai torony az átépítések után, mint öltözőhelység funkcionálhatott. Viszont, hogy színházként funkcionáljon a belső tér, szükség volt még egy fedett épületrész kialakítására, ahol a hangosító illetve világosító berendezések helyet kaphattak. Végül 1990-ben az Esztergomi Várszínház itt a „töröktemető” falai között kezdhette meg nyári évadát.

40