Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)

A „töröktemető” (a jelenlegi színház)

A „töröktemető” területe a XVI. Században alakulhatott ki (feltehetően nem a törökök építették), a kapuszorossal együtt építették ki szintén a védmű részeként. A kapuszorost védeni kellett, ezt biztosította a Budai torony és a Budai rondella. A „töröktemető” pedig átjárást biztosított a kapuszoros és a Budai torony között. Tehát fontos védelmi feladatot látott

el ez a terület.

Valószínűleg a „töröktemető” név csak a XVIII-XIX. században ráragasztott neve a területnek. Az akkori munkálatok során vihették oda a sírköveket, amikor kialakították a bazilika előtti rámpát, illetve angolkertet. Mivel a középkorban a várakon belül nem temetkeztek, általában a váron kívül voltak a temetkezési helyek. Nagyon ritka volt az a körülmény, amikor rákényszerültek a váron belüli temetkezésre. A sírkövek jelenleg a Lipót teraszon vannak elhelyezve.

Az Esztergomi Várszínház létrejöttében fontos szerepet játszott Horváth Béla57 az Esztergomi Vármúzeum igazgatója. Az ő közreműködésével került a játszóhely a töröktemetőbe. Ugyanis 1986.-ban új rekonstrukciós munkálatokba kezdtek a múzeum dolgozói, melynek célja az eredeti kapuszoros környékének helyreállítása volt. A rekonstrukciós terveket Cséfalvay Gyula, tervező mérnök készítette el, a kivitelezést pedig a Visegrádi Építésvezetőség vállalja, amely kizárólag műemlékek rekonstruálásával foglalkozott.

Az Esztergomi Várszínház ekkor már előadásokat tartott a bazilika és a királyi palota közötti téren, ahova mobil színpadot és nézőteret létesítettek. Az 1986-89.-es évadok még ezen a téren kerültek megrendezésre, ugyanis az az épületegyüttes, amely jelenleg a mai Vár57 A Vármúzeum igazgatását 1971. január 1 .-én veszi át.

38